1
Egyházi vezetésfejlesztés
összesített szakmai dokumentáció
Magyarországi Evangélikus Egyház
EFOP-1.3.7-17-2017-00179
„Közösségben-Közös ég alatt”
Egyházi Fejlesztők Kft.
2018
2
Folyamatfejlesztési
dokumentum
III.2.3. / 3.
3
1. Meglévő szabályozás
A lelkészek továbbképzéséről a 2/2008-as szabályrendelet szól az evangélikus egyházban.
4
2. Új szabályozásra tett javaslat
A közös munka során az alábbi javaslatok születtek a lelkészi szolgálatot végzőkkel
kapcsolatos 2005 évi egyházi törvény módosítására. A hosszú egyezetetéssorozat végére
született változtatási javaslatokat a következő módon jelöljük:
A változtatási javaslatok:
- kék az új szabály
, áthúzva a törlendő
Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény
4. § (1) Minden egyházi szolgálatban álló lelkész és lelkészi szolgálattal megbízott személy
kötelessége a lelkészi szolgálat hűséges végzése, különösen
a) Isten igéjének, törvényének és evangéliumának hirdetése,
b) az egyház építése,
c) a hívek pásztorolása.
d) a lelkigondozás szolgálata,
e) a bűnökből való feloldozás,
f) a fiatalok és idősek
hívek és a rájuk bízottak
tanítása,
g) a szeretetszolgálat szervezése,
h) önmaga továbbképzése, hivatásának és lelki egészségének gondozása egyéni és egyházi
továbbképzés
a lelkészi életpályamodell részeként meghatározott képzési és minősítési
rendszer, valamint jelzőrendszer és támogató szolgálatok keretében (a továbbiakban:
lelkészi életpályamodell).
11.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott lelkésze az, aki
a) az előírt teológiai tanulmányoknak eleget tett és erről egyetemi, illetve ezzel egyenértékű
oklevelet szerzett,
b) érvényes lelkészi oklevéllel rendelkezik,
c) lelkésszé avatásában a lelkészi szolgálatra megbízást és felhatalmazást kapott,
d) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek nyilvántartásában szerepel.
(4) Püspöki, püspökhelyettesi, esperesi, espereshelyettesi és igazgató lelkészi tisztségek
betöltéséhez – a törvényben rögzített egyéb feltételek mellett – az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott oklevél szükséges,
valamint a lelkészi életpályamodellben meghatározott
magasabb szintű vezetőképzés teljesítése.
12.§ (1) A lelkésszé avatás (ordináció) feltétele az evangélikus hittudományi egyetemi diploma
megszerzése, valamint a lelkészképesítő vizsga letétele. A lelkészjelölt az egyetemi diplomát
az ötéves elméleti képzés után letett szigorlatokkal és a hatodik év gyakorlati képzése után az
országos lelkészképesítő bizottság előtt tett eredményes lelkészképesítő vizsgával szerezheti
meg. Ennek során a bizottság a lelkészi szolgálatra való alkalmasságot is megvizsgálja,
figyelembe véve – a lelkészi életpályamodell keretében – szakember által készített
pszichológiai állapotfelmérést is.
Amennyiben a bizottság a jelöltet a lelkészi szolgálatra
alkalmasnak találja, a lelkészjelölt lelkésszé avatható.
14.§ (1) A lelkész 2 év beosztott lelkészként eltöltött időt követően – amelyből legalább egy év
gyülekezeti szolgálat – jelentkezhet parókusi alkalmassági vizsgálatra. A vizsgálatot végző
testület tagja:
a) az illetékes püspök,
b) a szolgálati hely szerint illetékes esperes(ek),
5
c) a közvetlen felügyeletet ellátó lelkész(ek),
d) az illetékes egyházközségi felügyelő(k), illetőleg egyházi fenntartású intézményben
végzett szolgálat esetén annak vezetője.
(2) A testület megvizsgálja, hogy a vizsgálatra jelentkező jelölt szolgálatában hogyan
valósulnak meg a hitvallásosság szempontjai, hogyan tudja alkalmazni az egyházkormányzati
és az egyházi ismereteit,
valamint hogy teljesítette-e a lelkészi életpályamodellben rá vonatkozó
kötelező elemeket.
A vizsgálat szempontrendszerét országos szabályrendelet rögzíti.
17/A. §
(1) Magyarországi Evangélikus Egyház kötelezően elvárja valamennyi
lelkésztől a lelkészi életpályamodell megvalósítása során, annak részeként az alábbiakon való
részvételt:
a) a szakmai fejlődést biztosító szervezett továbbképzések
aa) lelkészi munkaközösségek,
ab) országos lelkészkonferencia,
ac) egyházkerületi munkaévkezdő konferencia,
ad) lelkészakadémiai kurzusok,
b) ötévente esedékes minősítési kollokvium;
c) a lelkész személyiségét támogató és az esetleges elakadásokban segítséget nyújtó
jelzőrendszer és támogató szolgálat keretében
ca) éves önértékelés és esperesi konzultáció,
cb) ötévente egyszer részvétel csoportos szupervíziós folyamatban.
(2) Magyarországi Evangélikus Egyház ajánlja és
támogatja
a lelkészi életpályamodell
megvalósítása során, annak részeként a lelkészeknek a jelzőrendszer és a támogató szolgálat
keretében az alábbiak igénybevételét:
a) kerületi hivatásgondozó alkalmak,
b) rekreációs programok,
c) sabbat idő,
d) professzionális segítő szakember
(3) A lelkészi életpályamodell (1)–(2) bekezdésben írt elemeit a kreditrendszer fogja össze.
(4) A lelkészi életpályamodell képzési és minősítési rendszeréhez, valamint a jelzőrendszer és
támogató szolgálathoz kapcsolódik a lelkészek egzisztenciális életfeltételeit biztosító
illetményrendszer, amely a lelkészek rendszeres havi illetményének minimális mértékét
határozza meg.
(5) A lelkészi életpályamodell részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
18. § (1) Az
t
a lelkész, aki az előírt egyházi továbbképzés a
lelkészi életpályamodell
törvényben
vagy országos szabályrendeletben rögzített követelményeinek nem tett eleget, az illetékes
püspök 6 hónappal korábbi előzetes felszólítása ellenére
erről szóló határozatával értesíti. A
határozat kézhezvétele napján
beosztott lelkészi státuszba kerül, s a szolgálati helye szerint
illetékes püspök jelöli ki a szolgálatát felügyelő parókus lelkészt. A követelmények nem
teljesítését a püspök állapítja meg megindokolt határozatával. A püspök határozatával szemben
a lelkész az egyházi bírósághoz fordulhat.
a lelkész magasabb egyházkormányzati szintű
egyházi önkormányzatoknál betöltött tisztsége megszűnik és ilyen tisztségre nem választható
az elmulasztott továbbképzési követelmények teljesítéséig.
(2) Az a lelkész, aki az előírt egyházi továbbképzés
lelkészi életpályamodell
törvényben vagy
országos szabályrendeletben rögzített követelményeinek – az illetékes püspök 6 hónappal
korábbi előzetes felszólítása ellenére –
az (1) bekezdésben írt püspöki határozatot követő
további két évig sem tesz
eleget,
annak
gyülekezeti lelkészi szolgálata szünetel,
beosztott
lelkészi státuszba kerül, s a szolgálati helye szerint illetékes püspök jelöli ki a szolgálatát
6
felügyelő parókus lelkészt. A követelmények nem teljesítését a püspök állapítja meg
megindokolt határozatával. A püspök határozatával szemben a lelkész az egyházi bírósághoz
fordulhat.
illetve, gyülekezeti lelkészi szolgálati jogviszonyt nem létesíthet az elmulasztott
lelkészi életpályamodell által előírt kötelező követelmények teljesítéséig.
(2) A lelkész választhatóságát az elmulasztott továbbképzési követelmények teljesítése után,
valamint a parókusi alkalmassági vizsgálat megállását követően nyeri vissza. A parókusi
alkalmassági vizsgálatra leghamarabb a választhatóság megvonását kimondó határozat jogerőre
emelkedésétől számított 2 év elteltével kerülhet sor.
(3) Amennyiben a lelkész a mulasztás miatti 2 év beosztott lelkészi idő alatt továbbképzési
kötelezettségének nem tesz eleget, az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről
szóló 2005. évi IX. törvény 32.§ c) pontja szerinti fegyelmi vétséget követ el.
21. § A lelkészek számára az egyház biztosítja a parókusi alkalmassági vizsgálaton való
megfeleléshez szükséges szolgálati jogviszonyt, beosztott lelkészként legfeljebb 4 év
időtartamra, valamint ennek során –
igazodva a lelkészi életpályamodell törvényben és
szabályrendeleteiben írt rendelkezésekhez –
legalább a lelkészek minimális rendszeres havi
illetményének megfelelő juttatást
az egyházközségi költségvetés terhére
. Ezen túlmenően a
Magyarországi Evangélikus Egyház, az egyházi önkormányzatok és intézmények igényeikhez
igazodva létesítenek szolgálati jogviszonyt.
22. § (1) A lelkészek nyugdíjkorhatára 65 év.
(2) A lelkészi jelleg nem szűnik meg a nyugdíjba vonulással.
A nyugdíjba vonulást követően
nem kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel.
29.§ (1) Az a lelkész, aki nem áll szolgálati jogviszonyban, rendelkezési állományba kerül.
A
rendelkezési állományban lévő lelkész számára
nem kötelező a lelkészi életpályamodellben
való részvétel.
37. § (2)
Gyülekezeti lelkész az a lelkész lehet, akinek érvényes lelkészi oklevele van, és
az e törvényben szabályozott parókusi alkalmassági vizsgálaton megfelelt, illetve ezzel
egyenértékű vizsgát tett,
valamint a lelkészi életpályamodell törvényben és szabályrendeletben
rögzített követelményeinek határidőben eleget tett.
51. §
(3) A püspök:
a) egyetértési jogot gyakorol a lelkész rendkívüli szabadságának kiadásakor,
b) kiadja a választhatósági igazolást,
c) konzultációs jogot gyakorol a lelkészválasztást megelőzően,
d) helyettes és beosztott lelkészt küld az egyházközségbe,
e) közreműködik a nyugdíjkorhatárt elért lelkész további szolgálatáról szóló megállapodás
megkötésében
f)
ellátja a lelkészi életpályamodell törvényben és szabályrendeletben meghatározott
feladatait, így különösen is gyülekezeti lelkész választását megelőzően nyilatkozik a lelkészi
életpályamodell törvényben és szabályrendeletben írt feltételek teljesítéséről
.
(4) Az egyházmegyei elnökség:
a) jóváhagyja a díjlevelet,
b) közreműködik a szolgálati jogviszony egyházközség által történő felmondásra irányuló
eljárásban.
(5) Az esperes:
a) egyeztet a lelkészi szabadság kivételénél,
b) meghatározza a szabadságolás miatti helyettesítési rendet az egyházmegyében
7
c) ellátja a lelkészi életpályamodell törvényben és szabályrendeletben meghatározott
feladatait.
57.§ (1) A szolgálatba állító – az illetékes püspök véleményének kikérése mellett – általa
méltányosnak tartott esetben (elsősorban egészségügyi, tanulmányi, családi okok, társadalmi
tisztség betöltése miatt, illetve egyéb méltányos okból) tartós szabadságot nyújthat a lelkésznek.
A tartós szabadság alatt a lelkész fizetésre általában nem jogosult. A tartós szabadságon
lévő
lelkész számára
nem kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel.
63.§ A lelkészek rendszeres havi illetményének minimális mértékét (lelkészi bértábla) a zsinat
országos szabályrendelet
határozza meg. rögzítve azt is, milyen elvek alapján nyújtható
támogatás azon egyházközségeknek, melyek a lelkész minimális illetményét nem tudják
biztosítani. A meghatározott elvek alapján az országos presbitérium évente dönt a következő
évi támogatások nagyságáról.
Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény
61.§ (1) Az esperes joga és kötelessége az egyházközségekben legalább 3
5
évenként általános
vizsgálatot tartani, s a vizsgálatáról az érintett egyházközségnek és a püspöknek jelentést tenni.
A vizsgálat keretében kerül sor a lelkészi életpályamodell minősítési kollokvíumára is, melynek
részletes szabályairól országos szabályrendelet rendelkezik.
87.§ A püspök joga és kötelessége, hogy gondot viseljen az egyházi szolgálat tartalmi és
személyi feltételeire, így különösen …
f) az esperesek felett ellátja a lelkészi életpályamodell megvalósításával összefüggő
feladatokat.
Az egyházi szolgálat külön területeiről szóló 2005. évi V. törvény
VI. fejezet
A lelkészi munkaközösségek és a lelkészi továbbképzés
Az
országos
lelkészkonferenci
a és egyházkerületi munkaévkezdő lelkészkonferencia
32. § (1) A
lelkészi munkaközösségek országos szövetsége által évente legalább egy
alkalommal szervezett
országos lelkészkonferenciák
a
rövidebb időtartamú, a lelkészi karból
nagy létszámú jelentkezőket fogadó továbbképzési alkalmak, mely
a lelkészi életpályamodell
kötelező része.
(2) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége a püspöki tanáccsal egyetértésben
szervezi az országos lelkészkonferenciákat.
(3) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége minden év végén meghatározza a
következő évi országos lelkészkonferenciák
a
témájának fő irányelveit.
(4) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége kijelöli azt a szakmai, tanácsadó
testületet, amely a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége elnökének irányításával
végzi az országos lelkészkonferenciákkal kapcsolatos szakmai, szervezési feladatokat. Az
országos lelkészkonferenciákról a lelkészi munkaközösségek országos szövetségének elnöke
jelentést tesz.
8
(2) Az egyházkerületek által évente szervezett munkaévkezdő lelkészkonferencia a lelkészi
életpályamodell kötelező része.
A Lelkészakadémia
32/A. §
(1) A Lelkészakadémia az intenzív teológiai és spirituális továbbképzést
biztosító képzési forma,
mely
ellátja
a lelkészi életpályamodell lelkészek számára kötelező és
választható részeit is.
(2) A Lelkészakadémia vezetőjét a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége elnökének,
a püspöki tanácsnak, és az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorának javaslatát
figyelembe véve az országos presbitérium nevezi ki.
(3) A Lelkészakadémia vezetője a továbbképzés alkalmait a püspöki tanáccsal egyetértésben
szervezi, munkáját tanácsadó testület segíti, és évente jelentést tesz az elvégzett munkáról.
32/B. §(1) A Lelkészakadémia által ellátott lelkészi életpályamodell szakmai bizottságának (a
továbbiakban: LÉM bizottság) feladata:
a) ellátja a lelkészi életpályamodell rendszerének folyamatos felülvizsgálatát,
b) jogosult a képzési és minősítési, valamint a jelzőrendszer és támogató szolgálat kötelező
elemei alóli felmentést – más képzés teljesítésének egyenértékűségével indokolva –
megadni,
c) a nem kizárólag gyülekezeti szolgálatot ellátó lelkészek esetén az éves beszélgetést
lefolytató esperes helyetti lelkészt kijelölni, valamint a minősítési kollokvium bizottsági
tagjait kijelölni.
(2) A LÉM bizottság tagjai:
a) a Püspöki Tanács által delegált két tag.
b) az Evangélikus Hittudományi Egyetem által delegált oktató,
c) a lelkészi munkaközösségek országos szövetségének elnöke,
d) a Lelkészakadémia vezetője,
(3) A LÉM bizottság üléseit szükség szerint tartja. A Lelkészakadémia vezetője rendkívüli és
sürgős esetben elrendelhet távolléti ülést, amennyiben a következő ülésig beálló késedelem az
egyház vagy a lelkész számára hátrányos következményekkel járna. A távolléti ülés e-mail
kapcsolaton keresztül vagy más technikai módon tartható meg, amennyiben a tagok
személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható.
Az ülés elrendelésével egyidejűleg a megszövegezett határozati javaslatot is közölni kell. A
távolléti ülés érdemi nyilatkozatait és a meghozott határozatot dokumentálhatóan alkalmas
módon rögzíteni kell.
(4) A LÉM bizottság az által végzett munkáról évente legalább egy alkalommal beszámol a
Püspöki Tanácsnak.
(5) A LÉM bizottság adminisztratív feladatait az országos iroda erre kijelölt munkatársa mint
titkár látja el.
A választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény
35.§ (2) Az esperessé választhatóság feltétele, hogy jelölt az egyházmegye valamelyik
egyházközségében gyülekezeti lelkészi állást töltsön be, valamint az, hogy a jelölt 5 év
gyülekezeti lelkészi
szolgálattal vagy 10 év lelkészi szolgálattal rendelkezzen
, valamint hogy a
lelkészi életpályamodell kötelező képzését teljesítse
. Lelkészi állását esperesi megbízatása alatt
is betölti.
9
36.§ (2) A püspökké választhatóság feltétele legalább 15 év lelkészi, ebből legalább 5 év
gyülekezeti lelkészi szolgálat és a be nem töltött 60. életév,
valamint a lelkészi életpályamodell
kötelező képzésének teljesítése
. Megbízatása a lelkészi nyugdíjkorhatárig tart, de nyugdíjba
vonulásáról a korhatár előtti 2. évtől a korhatár utáni 2. évig terjedő időszakba eső időpont
kiválasztásával a püspök maga dönt.
… § (1) E törvény 2019. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy ezzel egyidejűleg a lelkészi
életpályamodellről szóló jogszabályok 2019. január 1. napját megelőzően elvégzett képzések
és továbbképzések minősítési és kreditrendszer szerinti elfogadhatóságáról a LÉM bizottság
dönt.
Budapest, 2018.
10
3. Új javaslatok részletei
A lelkészi életpályamodell, amely a továbbképzések és fejlődési támogatások új kereteit
tartalmazza egy 2018-as szabályrendeletben fogalmazta meg javaslatait:
…/2018. (….) országos szabályrendelet
a lelkészi életpályamodell részletes szabályairól
A Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: az egyház) országos presbitériuma az
egyházi jogszabályokról szóló 2005 évi VI. törvény 4. § (3) bekezdése alapján – utalva egyházi
szolgálat külön területeiről szóló 2005. évi V. törvény 17/A. § (6) bekezdésre – a lelkészi
életpályamodell részletes szabályait az alábbiak szerint állapítja meg:
I. fejezet
A szabályrendelet hatálya
1. §
A lelkészi életpályamodell három fő részből áll:
a) a képzési és minősítési rendszer,
b) a jelzőrendszer és támogató szolgálat, és
c) az illetményrendszer.
2. §
(1) A képzési és minősítési rendszer célja, hogy
a) összefogja azokat a továbbképzési formákat, amelyek az Evangélikus Hittudományi
Egyetemen folytatott alapképzésre építve biztosítják a lelkészek számára a folyamatos
szakmai megújulás lehetőségét és kötelezettségét. A rendszer működtetésének tapasztalatai
visszajelzésként szolgálnak az alapképzést folytató egyházi felsőoktatási intézmény
számára;
b) a képzési és minősítési rendszer meghatározza azokat a képzési formákat és kritériumokat,
amelyek elvégzése, teljesítése feltétele bizonyos speciális lelkészi munkakörök, tisztségek
vagy megbízatások betöltésének;
c) a képzési és minősítési rendszer feladata továbbá, hogy biztosítsa a lelkészi szolgálat
minőségbiztosításának alapjait.
(2) A lelkészi életpályamodell képzési és minősítési rendszere az alábbiakból áll:
a) az egyház által szervezett valamennyi lelkész számára kötelező továbbképzések: részvétel
a lelkészi munkaközösségek, az országos lelkészkonferencia, részvétel az egyházkerületi
munkaévkezdő lelkészkonferencia munkájában és részvétel a Lelkészakadémia kurzusain.
b) az egyház által szervezett kötelező, a parókusi alkalmassági vizsgához szükséges
vezetőképzés;
c) az egyház által az igazgató lelkészek, a magasabb egyházkormányzati szinten szolgáló
lelkészek, valamint az intézményvezető lelkészek számára szervezett kötelező, a
vezetőképzésre épülő magasabb szintű vezetőképzés.
d) kötelező továbbképzések meghatározása a speciális lelkészi szolgálati feladatokhoz
(iskolalelkész, kórházlelkész, börtönlelkész, tábori lelkész);
e) az egyház által a kísérőlelkészek számára szervezett kötelező képzés;
f) minősítési kollokvium
11
3. § (1) A jelzőrendszer és támogató szolgálat célja, hogy támogassa a lelkészeket életük és
szolgálatuk mindazon területein, amely területeken tapasztalható elakadások megnehezíthetik
a hiteles szolgálatot.
(2) Jelzőrendszerként az éves kötelező önértékelés és esperesi konzultáció szolgál, mely
keretében meghatározhatók azok az igények és szükségletek, amelyekhez személyi vagy egyéb
segítségforrások rendelhetők.
(3) A lelkészi életpályamodell jelzőrendszer és támogató szolgálatának rendszere – a (2)
bekezdésben meghatározottakon túlmenően - az alábbiakból áll:
a) a szakmai személyiség támogatása
aa) ötévente egyszer részvétel csoportos szupervíziós folyamatban (kötelező);
ab) egyéb továbbképzések és támogatások (önkéntes);
ac) sabbat idő (önkéntes)
b) a pszichés én fejlesztése
ba) ordinációhoz szükséges pszichológiai állapotfelmérés (kötelező);
bb) professzionális segítő szakember igénybevétele (önkéntes)
c) spirituális identitás ápolása
ca) kísérőlelkészi kapcsolat a beosztott lelkészi évek végéig (kötelező);
cb) kísérőlelkészi kapcsolat a parókusi vizsga után (önkéntes);
cc) egyházkerületi hivatásgondozói napokon való részvétel (önkéntes)
d) interperszonális kapcsolatok
da) professzionális szakmai segítő szakember igénybevétele (önkéntes);
da) rekreációs programok igénybevétele (önkéntes)
e) egészségügyi szűrővizsgálat (önkéntes).
(4) A lelkészi illetményrendszer célja, hogy meghatározza a teljesállású szolgálati
jogviszonyban álló lelkészek rendszeres havi illetményének minimális mértékét. A lelkészi
illetménytáblával előreláthatóvá válik, hogy a teljes életúton – legalább – milyen díjazásban
részesül egy lelkész.
(5) A lelkészi életpályamodell elemeit kreditrendszer fogja össze. Az életpályamodell
meghatározó elemei együttesen biztosítják a lelkészi életút kereteit, valamint a
minőségbiztosítás alapjait. Az illetménykategóriákba való továbblépést az adott ciklusban
elérendő kreditek megszerzése teszi lehetővé.
4. § A lelkészi életpályamodell kiterjed:
a) valamennyi lelkészre – ideérve a magasabb szintű egyházkormányzati és országos egyházi
alkalmazásban álló, valamint beosztott lelkészre is –, akik kötelesek a jogszabályokban írt
képzésnek eleget tenni,
b) e szabályrendelet illetményre vonatkozó szabályai kiterjednek a magasabb szintű
egyházkormányzati és országos egyházi alkalmazásban álló, valamint beosztott lelkészekre
is.
5. §
(1) Minden kötelező képzés munkaidőnek számít, amely időtartama alatt a helyettesítés
megszervezése az illetékes esperes, az igazgató lelkész, illetve a lelkész szolgálati helye szerint
illetékes felettes feladata.
(2) A lelkészek írásban előterjesztett kérelme esetén a kötelező képzési kötelezettség idejébe
nem kerül beszámításra:
a) az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény (a
továbbiakban: Sztv.) 27 § (1) bekezdés f–i) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott szolgálat ideje,
b) az Sztv. 29. §-ban meghatározott rendelkezési állományban töltött idő,
12
c) az Sztv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betegszabadság ideje,
d) az Sztv. 56. §-ban meghatározott szülési szabadság és gyermekgondozási szabadság ideje,
e) az eredményesen lezárt doktori tanulmányok időtartama,
f) az Sztv. 57. §-ban meghatározott tartós szabadságon töltött idő
azzal, hogy az egyházi szolgálatba való visszalépésük esetén rendszeres havi illetményük
minimális mértéke a visszalépésükkor kezdődő ciklus szerinti életkoruk alapján kerül
meghatározásra.
6. §
(1) A Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap rendes tagjának minősülő gyülekezeti
munkatársak, mint egyházi személyek e törvény alkalmazása során lelkésznek minősülnek.
(2) A lelkészi életpályamodellnek nem tagjai a nyugdíjas leszek.
(3) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói egyéb jogszabályok – állami és egyházi
felsőoktatási törvény, illetve belső egyetemi szabályzatok – alapján teljesítik a
minőségbiztosítási követelményeket.
II. fejezet
A képzési és minősítési rendszer elemei
Részvétel a lelkészi munkaközösségek munkájában
7. § (1) A lelkészi munkaközösségek a lelkészi életpályamodell képzési és minősítési
részeként a lelkészek kötelező továbbképzésének része.
(2) A lelkészi munkaközösségek évente legalább 10 ülést tartanak, a többnapos alkalmak
naponként egy ülésnek számítanak. A lelkészek és lelkészjelöltek az 5 éves képzési és
minősítési ciklusban az ülések legalább 60 %-án kötelesek részt venni. A ciklusszámítás
indulónapja a szolgálatba állás napja, a már szolgálatban állóknál 2019. január 1. A részvételről
szóló nyilvántartást a lelkészi munkaközösség elnöke végzi, az éves összesítést a területileg
illetékes püspöki hivatalnak és az országos iroda igazgatójának küldi meg.
(3) A lelkészi munkaközösség elsősorban egyházmegyénként végzi munkáját. Az
egyházmegyei lelkészi munkaközösség tagjai
a) az egyházmegye területén élő lelkészek és lelkészjelöltek, akiknek joga és kötelessége a
munkaközösség alkalmain való részvétel,
b) az országos egyházi szolgálatban álló lelkészek - választásuk szerint - az egyházkerületek
nyilvántartási adatai szerint meghatározott, legutolsó vagy a jelenlegi szolgálati helyük
szerinti lelkészi munkaközösség tagjai.
Részvétel az országos lelkészkonferencia munkájában
8. §
(1) Az országos lelkészkonferencia a lelkészi életpályamodell képzési és minősítési
részeként a lelkészek kötelező továbbképzési alkalma. A lelkészek az 5 éves képzési és
minősítési ciklusban az ülések legalább 20 %-án kötelesek részt venni. A többnapos ülések egy
ülésnek számítanak. A ciklusszámítás indulónapja a szolgálatba állás napja, a már szolgálatban
állóknál 2019. január 1.
(2) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége a püspöki tanáccsal egyetértésben
szervezi az országos lelkészkonferenciákat.
(3) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége minden év végén meghatározza a
következő évi országos lelkészkonferenciák témájának fő irányelveit.
(4) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége kijelöli azt a szakmai, tanácsadó
testületet, amely a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége elnökének irányításával
végzi az országos lelkészkonferenciákkal kapcsolatos szakmai, szervezési feladatokat. Az
országos lelkészkonferenciákról a lelkészi munkaközösségek országos szövetségének elnöke
jelentést tesz.
13
(5) A részvételről szóló nyilvántartást az országos lelkészi munkaközösség elnöke végzi, az
éves összesítést a területileg illetékes püspöki hivatalnak és az országos iroda igazgatójának
küldi meg.
Részvétel az egyházkerületi munkaévkezdő lelkészkonferencia munkájában
9. § (1) Az egyházkerületek által évente szervezett munkaévkezdő lelkészkonferencia a
lelkészi életpályamodell képzési és minősítési részeként a lelkészek kötelező továbbképzésnek
része, melynek valamennyi meghirdetett alkalmán – az illetékes püspök által adott írásbeli
felmentés hiányában – minden lelkész köteles részt venni.
(2) A részvételről szóló nyilvántartást az illetékes püspöki hivatal végzi, az éves összesítést az
országos iroda igazgatójának is megküldi.
Részvétel a Lelkészakadémia kurzusain
10. § (1) A Lelkészakadémia kurzusain való részvétel a lelkészi életpályamodell képzési és
minősítési részeként a lelkészek kötelező továbbképzésének része.
(2) A továbbképzési kötelezettséget az 5 éves képzési és minősítési ciklusban legalább két
alkalommal kell teljesíteni. Az e szabályrendelet 11–14. §-ban írt lelkészi szolgálati feladatokat
ellátó lelkészek számára – szolgálati feladatukhoz kapcsolódó – kötelező továbbképzés
elrendelhető. A ciklusszámítás indulónapja a szolgálatba állás napja, a már szolgálatban
állóknál 2019. január 1.
(3) A részvételről szóló nyilvántartást a Lelkészakadémia vezetője végzi, az éves összesítést
megküldi a területileg illetékes püspöki hivataloknak és az országos iroda igazgatójának.
Részvétel a beosztott lelkészi képzésekben
11. § (1) A beosztott lelkészek kötelesek a parókusi alkalmassági vizsgálatot megelőzően a
Lelkészakadémia által szervezett vezetőképzésen, valamint a részükre meghirdetett speciális
lelkészakadémiai kurzuson részt venni.
(2) E szabályrendelet hatályba lépese napján már érvényes parókusi alkalmassági vizsgát tett
lelkészek kötelesek a lelkészi életpályamodell első 5 éves ciklusában a Lelkészakadémia által
szervezett vezetőképzést teljesíteni.
(3) A részvételről szóló nyilvántartást a Lelkészakadémia végzi, az éves összesítést a területileg
illetékes püspöki hivatalnak és az országos iroda igazgatójának küldi meg.
Részvétel a speciális
lelkészi
szolgálati feladatokhoz szükséges képzésben
12. § (1) Az alábbi speciális lelkészi szolgálatot ellátó lelkészek – amennyiben munkájukat
teljes munkaidőben végzik – továbbképzésük a szolgálati hely, a szakmai felügyeletet ellátó
egyházi testület koordinálásával valósul meg.
(2) Speciális lelkészi szolgálatok:
a) iskolalelkész, egyetemi lelkész, hitoktató lelkész
b) diakóniai intézményi lelkész,
c) kórházlelkész,
c) börtönlelkész,
h) tábori lelkész,
melyet legkésőbb a szolgálatba állást követő 2 éven belül kell elkezdeni;
(2) A részvételről szóló igazolást a LÉM bizottságnak kell megküldeni, amely az éves
összesítést – a megfelelőségéről szóló határozatával egyidejűleg – a területileg illetékes püspöki
hivatalnak és az országos iroda igazgatójának küldi meg.
Részvétel a kísérőlelkészi feladatokhoz szükséges képzésben
14
13. § (1) A - lelkész-teológus hallgató által szabadon választott - kísérőlelkészi feladatot ellátó
lelkész köteles a lelkészi életpályamodell képzési és minősítési részeként a Lelkészakadémia
által szervezett spirituális vezetőképzésben részt venni.
(2) A részvételről szóló nyilvántartást a Lelkészakadémia végzi, az éves összesítést a területileg
illetékes püspöki hivatalnak és az országos iroda igazgatójának küldi meg.
Részvétel az igazgató lelkészek, a magasabb egyházkormányzati szinten szolgáló lelkészek,
valamint az intézményvezető lelkészek számára szervezett vezetőképzésben
14. § (1) Az e feladatokat ellátó lelkészek kötelesek legkésőbb a feladat elvállalását követően
egy éven belül a lelkészi életpályamodell képzési és minősítési részeként a Lelkészakadémia
által szervezett, magasabb szintű vezetőképzésben részt venni.
(2) E szabályrendelet hatályba lépese napján már ilyen tisztséget betöltő lelkészek kötelesek a
lelkészi életpályamodell első 5 éves ciklusában a Lelkészakadémia által szervezett
vezetőképzést teljesíteni.
(3) A részvételről szóló nyilvántartást a Lelkészakadémia végzi, az éves összesítést a területileg
illetékes püspöki hivatalnak és az országos iroda igazgatójának küldi meg.
15. § (1) A kizárólag gyülekezeti szolgálatot ellátó lelkész 5 évente vesz részt az esperesi
vizitáció keretében lefolytatott minősítési kollokviumban, melyet a minősítő bizottság végez.
A minősítő bizottság tagjai:
a) egyházkerületeként valamennyi egyházmegyei lelkészi munkaközösségek által delegált
lelkész(ek) közül a püspök által választott lelkész, aki nem szolgálhat ugyanabban az
egyházmegyében, amelyben a minősítendő lelkész szolgál,
b) az illetékes esperes és az egyházmegyei felügyelő azzal, hogy amennyiben a minősítendő
lelkész az esperes, akkor minősítő bizottság tagja az illetékes püspök és egyházkerületi
felügyelő,
c) a Lelkészakadémia által delegált szupervizor.
(2) A nem kizárólag gyülekezeti szolgálatot végző lelkészek minősítését 5 évente a LÉM
bizottság által kijelölt minősítő bizottság végzi.
(3) A minősítési eljárás alapelemei:
a) a lelkész önértékelése a LÉM bizottság által kidolgozott kérdőív szerint;
b) a minősítő bizottság tagjainak konzultációja gyülekezeti lelkész esetén az egyházközség
presbitériumával; intézményi lelkész esetén a fenntartó képviselőjével és az igazgatótanács
elnökével; valamint e szabályrendelet 11. §-a szerinti, a magasabb egyházkormányzati
szinten szolgálatot ellátó, illetve a kizárólag intézményvezetői feladatot lelkészek esetén a
Lelkészakadémia által kijelölt taggal.
(4) A minősítési kollokviumban fokozatok nem szerezhetők, kizárólag az „eljárás lefolytatva”,
illetve az „eljárás eredménytelenül zárult” megállapítás tehető. Az eredménytelen kollokviumot
egy éven belül meg kell ismételni, annak ismételt eredménytelensége esetén a lelkész két
fizetési kategóriával visszasorolható. A minősítést az egyházkerület püspökének és a
Lelkészakadémiának meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a minősítő bizottság ajánlásokat
fogalmazhat meg a lelkésznek és a Lelkészakadémiának.
III. fejezet
A jelzőrendszer és támogató szolgálat területei
16. § (1) Jelzőrendszer és támogató szolgálat területei
(2) A fraternitáson alapuló testvéri támogatáson és delegáláson túl a lelkészi életpályamodell
az éves önértékelésre és esperesi konzultációra támaszkodik, melynek során a LÉM bizottság
által jóváhagyott, a beszélgetést megelőzően a lelkész által kitöltött kérdőív segítségével a
15
lelkész átgondolhatja hivatása és élete különböző területeit. Ezt követően a területileg illetékes
esperessel, vagy az általa delegált lelkésszel átbeszélheti a kérdőív személyes tanulságait.
Amennyiben a lelkész igényli, az esperes közvetít a lelkész és a segítő szakember között.
Amennyiben a lelkész nem kizárólag gyülekezeti szolgálatot lát el, akkor az éves beszélgetést
a LÉM bizottság által kijelölt lelkész folytatja le.
(3) A támogató szolgálat a következő területekből áll:
a) Szakmai személyiség támogatása
aa) Ötévente egyszer részvétel csoportos szupervíziós folyamatban, amely lehetőséget
nyújt szakmai kérdések és elakadások feldolgozására.
A beosztott lelkészek számára meghirdetett kötelező speciális lelkészakadémiai kurzus
elvégzése esetén a csoportos szupervízió teljesítettnek minősül.
Minden egyházkerület évente legalább két szupervíziós folyamatot hirdet meg, a
lelkészek jelentkezését követően az adott szupervíziós folyamatban való részvételről az
egyházkerület dönt. A részvétel költségei fele-fele részben a lelkészt és az
egyházkerületet terhelik.
Amennyiben a lelkész nem az egyházkerület által meghirdetett szupervíziós folyamatban
kíván részt venni, akkor az általa választott egyéb szupervíziós folyamatban való
részvétel elfogadásáról, annak megkezdését megelőzően a LÉM bizottság dönt. Annak
elfogadásáról szóló döntés esetén az egyház a részvétel költségeit támogathatja.
ab) Az egyéb önkéntes továbbképzésben és támogatásokban való részvétel a szakmai
elakadások megelőzésére, a szakmai kohézió további elmélyülésére és közös erőforrások
feltárására. Ha a lelkész a LÉM bizottság által megjelölt továbbképzést, támogatást veszi
igénybe, akkor annak költségeit legfeljebb fele részben az egyház viseli.
ac) A sabbat idő, amely legalább három hónapot biztosít a lelkészek számára a pihenésre,
feltöltekezésre vagy elmélyült alkotói munkára. A sabbat időre szóló lehetőséget az
egyházkerületek évente két alkalommal hirdetik meg, amelyekre az egyházkerület által
nyilvántartott lelkészek 7 évente egyszer pályázhatnak az illetékes esperes előzetes
jóváhagyásával. Az egyházkerületek évente két lelkészt jelölhetnek ki a sabbat idő
igénybevételére.
A sabbat idő miatti helyettesítés megszervezése a pályázó és az esperes közös feladata. A
pályázó lelkész rendszeres havi minimális illetményét – beleértve a tartási
kötelezettségből eredő juttatásait is – a szolgálatba állító folyamatosan biztosítja,
helyettesítésének díjazása az egyházkerület költségére történik.
b) Pszichés én fejlesztése
ba) Az ordinációhoz szükséges pszichológiai állapotfelmérés a hatodéves teológus
hallgatók pszichológia szűrése, amelynek célja, hogy az ordináció előtt valamennyi
érdekelt – így különösen is a lelkészképesítő bizottság – segítséget kapjon annak
mérlegelésében, hogy a lelkészjelölt alkalmas-e, képes-e a szolgálattal járó lelki-érzelmi
igénybevétel mellett is a kiegyensúlyozott szolgálat vitelére, emberi kapcsolataiban
kiteljesedni, kompetenciáit a kijelölt feladat elvégzésének szolgálatába állítani.
bb) A professzionális szakmai segítő szakember igénybevétele, amelynek az egyházon
kívüli szakemberek bevonására az egyház biztosít lehetőséget a lelkészeknek igényeinek
megfelelően.
Ha a lelkész a LÉM bizottság által megjelölt támogatást veszi igénybe, akkor annak
költségeit – legfeljebb fele részben – az egyház viseli.
c) Spirituális identitás ápolása
ca) A mentori, lelkivezetői feladatokat ellátó kísérőlelkészi kapcsolat, amely feladat
ellátásával a kísérőlelkészt a hallgató/pályakezdő választása alapján az egyházkerület
püspöke bízza meg. A kísérőlelkész aktívan kíséri, támogatja a hallgató/pályakezdő
16
képzését, szakmai fejlődését, spirituális életének alakulását azzal, hogy a kísérés
időtartam alatt a kísérőlelkész személye változtatható.
cb) kísérőlelkészi kapcsolat parókusi vizsga után.
cc) Az egyházkerületi hivatásgondozói napokon való részvétel lehetősége.
d) interperszonális kapcsolatok:
da) professzionális segítő szakember igénybevétele
db) A rekreációs programok igénybevétele
VI. fejezet
A kreditrendszer szabályai
19. § (1) A lelkészi életpályamodellt kreditrendszer fogja össze, amely a képzésekhez
kapcsolódó pontszámokat rögzíti, mely alapjául szolgál a szolgálatban eltöltött idő
illetményrendszeri előmenetének.
(2) Az ötéves ciklusban legalább 100 pont elérése szükséges:
a) 20 pont a minősítési kollokviumban való részvétellel szerezhető. Ezen 20 pont mással
nem pótolható;
b) a képzési és minősítési rendszer további elemeiből elérendő összesen legalább 45 pont az
alábbiak szerint:
ba) részvétel a lelkészi munkaközösség munkájában: egy ülés pontértéke 0,5, az ötéves
ciklus alatt elérendő legalább 15 pont;
bb) részvétel az országos lelkészkonferencia munkájában: egy alkalom pontértéke 5, az
ötéves ciklusban elérendő legalább 5 pont;
bc) részvétel az egyházkerületi munkaévkezdő lelkészkonferencia munkájában: egy
alkalom pontértéke 5, az ötéves ciklusban elérendő legalább 15 pont;
bd) részvétel a Lelkészakadémia kurzusain: egy kurzus pontértéke 5, az ötéves ciklus alatt
elérendő legalább 10 pont;
c) a jelzőrendszer és támogatószolgálat elemeiből elérendő összesen 20 pont az alábbiak
szerint:
ca) éves esperesi beszélgetés: egy beszélgetés pontértéke 2, az ötéves ciklus alatt elérendő
10 pont úgy, hogy évente elérendő 2 pont;
cb) csoportos szupervízió: egy folyamat pontértéke 10 pont, az ötéves ciklus alatt
elérendő legalább 10 pont, legfeljebb beszámítható 20 pont;
d) a fennmaradó 15 pont megszerzése a lelkész által önként vállalt további b-c) pontokban
meghatározottokkal szerezhető meg.
(3) Az (2) bekezdés a–d) pontjaiban meghatározottakon kívüli egyéb kurzusok, folyamatok (pl.
publikáció) elfogadásáról és pontértékéről a LÉM bizottság dönt.
(4) A lelkészi életpályamodell kötelező elemeinek teljesítését a szükséges igazolások beérkezte
után az országos iroda az általa fenntartott adatbázisban rögzíti. Az igazoltatás igénylése
minden esetben a lelkész feladata a képzés teljesítését követő 3 munkanapon belül. Utólagos
igazoltatási eljárás – amennyiben az a lelkész mulasztásából válik szükségessé – kizárólag a
lelkész által fizetendő díj ellenében lehetséges, melynek mértéke ügyenként és eljárásonként:
B×0,05.
VIII. fejezet
Záró rendelkezések
21. § (1) E szabályrendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
(2) E szabályrendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a lelkészek
továbbképzéséről és a Lelkészakadémiáról szóló 2/2008. (VII. 3.) országos szabályrendelet.
17
4.
A vezetési tevékenységek és folyamatok fejlesztési pontjai és irányítási
javaslatok
Az egyház jövő képében megkerülhetetlen szerepe van a lelkészi szolgálatnak. A lelkészi
életpályamodell bevezetése ennek a kiemelten fontos szerepnek az elismerése az egyház
közössége részéről és elfogadása a lelkészi szolgálatban állók, illetve arra készülő k
részéről. Az egyház közössége ezáltal kifejezi, hogy megbecsüli és a maga eszközeivel
biztosítani kívánja a lelkészi szolgálat feltételeit és megfogalmazza elvárását arra nézve,
hogy a lelkészi szolgálatban állók életpályájukon haladva egyre elmélyültebben töltsék be
hivatásukat. A lelkészi szolgálatban állók kifejezik azt az elkötelező désüket, hogy a
közösség feléjük támasztott elvárásait lelkészi szolgálatukra nézve elfogadják.
A lelkészi szolgálat alapvető feladata az egyház közössége és az adott lelkész személyes
hittapasztalatában is megélt evangélium átadása a rájuk bízott közösségek és egyének
számára. Az életpályamodell bevezetésével az egyház kifejezi, hogy a lelkész személyét és
az e személynek szóló elhívást tekinti olyan védendő , megő rzendő és kiteljesítendő
értéknek, amellyel a lelkészi szolgálat végezhető . Ezért a lelkészi életpályamodell
együttesen veszi tekintetbe a lelkészi szolgálat szakmai (teológiai), mentális és spirituális
vetületeit. Elsősorban a lelkész (nemcsak szakmai) személyiségének alakulását igyekszik
segíteni azáltal, hogy a lelkészi szolgálathoz szükséges készségek, kompetenciák
elsajátításában, megő rzésében kíván lehető ségeket és ösztönzést adni. Alapvető célja,
hogy a lelkész a szolgálata során tapasztalt kihívásokkal felkészülten tudjon szembenézni,
az újabb szolgálati területeken az ahhoz szükséges kompetenciákkal rendelkezzen.
Továbbá mivel a különböző szolgálati területeket érintő kihívások a körülmények
meghatározottságában újrafogalmazódnak, ezért szükséges a már meglévő kompetenciák
folyamatos fejlesztése.
A lelkészi életpályamodell egyszerre épít a már meglévő , a lelkészi szolgálat
meghatározását és támogatását célzó alapokra és gyakorlatokra, és fogalmaz meg újabb
elemeket annak érdekében, hogy a lelkészeket és az egyház közösségét segítse a lelkészi
szolgálat kiteljesedésében.
A lelkészi életpályamodell bevezetése és közösen vállalt fenntartása már rövidtávon
csökkentheti a lelkészek bizonytalanságból és a megtapasztalt (illetve feltételezett)
igazságtalanságokból adódó frusztráltságát. Hosszabb távon vonzóbbá teheti az
evangélikus lelkészi életpályát, hozzájárulhat az egyház egészében és az egyes
gyülekezetekben/intézményekben a stratégiai tudatosság fejlő déséhez. Amennyire
szükséges, egységesíti a lelkészi szolgálattal szemben támasztott elvárásokat, az
egzisztenciális megbecsültség mértékét, és támogatja a speciális lelkészi szolgálatok felé
való orientációt úgy, hogy az egyes személyiségekben meglévő lehető ségeket,
készségeket, indíttatásokat tudatosan számba veszi és segíti azok kiteljesedését.
18
I. KÉPZÉSI ÉS MINŐSÍTÉSI RENDSZER
A képzési és minő sítési rendszer a lelkészi életpályamodell egyik legfontosabb pillére.
Célja, hogy összefogja azokat a meglévő továbbképzési formákat, amelyek az
alapképzésre építve kívánják biztosítani a lelkészek számára a folyamatos szakmai
megújulás lehetőségét és kötelezettségét. A rendszer mű ködtetésének tapasztalatai
fontos visszajelzésként szolgálhatnak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folytatott
alapképzés számára.
A képzési és minő sítési rendszer hivatott arra, hogy meghatározza azokat a képzési
formákat és kritériumokat, amelyek elvégzése, teljesítése feltétele bizonyos speciális
lelkészi munkakörök betöltésének. A munkakörök és képzések összehangolásánál
mindenekelő tt az egyedi kihívásokhoz szükséges kompetenciák fejlesztésének
szükségességét vettük figyelembe.
Az életpályamodell első pillérének feladata továbbá, hogy a minő sítési rendszeren
keresztül biztosítsa az egyházon belüli lelkészi minőségbiztosítás alapjait.
1. Szervezett továbbképzések a lelkészek számára
CÉLOK: A szervezett továbbképzések biztosítani kívánják a folyamatos szakmai
megújulás lehetőségét és kötelezettségét. Válaszokat keresnek a lelkészi szolgálat új
kihívásaira és támogatni kívánják a lelkészek élethosszig való tanulását.
MEGVALÓSULÁS: A lelkészi továbbképzés több szinten, rendszeresen és nyilvántartottan
történik. A továbbképzés szintjei az önképzésen felül a következő k: a) a lelkészi
munkaközösség, b) az országos lelkészkonferenciák, és c) a Lelkészakadémia. Az
egyházon belüli tovább- képzést az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot
végző krő l szóló 2005. évi III. törvény, valamint a 225/2013. országos presbitériumi
határozat szabályozza.
A lelkészek továbbképzésében új elemként jelenik meg, hogy a beosztott lelkészek
minden évben kötelesek részt venni a számukra szervezett speciális lelkészakadémiai
kurzuson, ezzel is biztosítva a szakmai támogatást a lelkészi szolgálat első éveiben.
HATÁSOK: A lelkészek új ismereteket szereznek a teológiai tudományterületérő l,
támogatást kapnak szakmai munkájuk gyakorlásában és spirituális fejlő désükben. A
közösségi tanulás és elmélyedés által erő södik a lelkészi kar összetartozása.
2. Kötelező továbbképzések speciális lelkészi munkakörökhöz
CÉLOK: A lelkészi munka az utóbbi évtizedekben nagymértékben megváltozott egy
idő ben azzal a változással, amely a szerteágazó képzési rendszerek világában
19
tapasztalható. A professzionalizálódás vagy szakosodás felgyorsult folyamatában a
speciális kompetenciák elsajátításának egyre nagyobb jelentő sége van. A kötelező
speciális továbbképzési programok hivatottak biztosítani az egyes lelkészi
munkakörökhöz elengedhetetlenül szükséges képességek megszerzését.
MEGVALÓSULÁS: A Lelkészakadémia keretében kerül rendszeresen meghirdetésre az ún.
alap-vezető képző kurzus. Ez minden lelkész számára hasznos lehet, így természetesen
minden lelkész számára nyitott. Bizonyos munkakörök betöltése esetében viszont
kötelező vé tennénk azokat a speciális vezető képző modulokat, amelyek erre az alap-
vezető képző kurzusra épülnek. Három speciális modult határoztunk meg: egyházi
vezető képzés, intézményi vezető képzés és spirituális vezető képzés.
A második körbe tartoznak a speciális lelkészi szolgálati területek. Jellegüknél fogva
elsősorban lelkigondozói szakirányú továbbképzést igényelnének ezek a területek.
HATÁSOK: A lelkészek a szükséges kompetenciákkal felvértezve végzik lelkészi
munkájukat. Mivel alkalmasságukban erő södhetnek, kevésbé lesznek kitéve a kiégésnek.
A speciális képzések továbbá növelik a szakmai önismeretüket és irányt szabhatnak
további önképzési lehető ségeknek. A kötelező képzések elő segíthetik az irányított
személyzeti politikát is.
3. Minősítési eljárás
A folyamatos továbbképzést önmagában a minő sítés részének tekintjük. Ezen felül öt
évente lefolytatott minősítési eljárásban vesz részt minden lelkész, amely eljárás
elsősorban a lelkész adott szolgálati helyén végzett alapfeladataira koncentrál
(gyülekezeti lelkész esetében: igehirdetés, tanítás, lelkigondozás, gyülekezetépítés). Célja
nem az esetleges hiányosságok fel- tárása, sokkal inkább a lelkészi alapvető feladatok
elismerése, illetve az ezeken a területeken a további fejlő dés elő segítése.
A minő sítési eljárást három fős bizottság végzi. (Egyházkerületenként minden
egyházmegye választ egy lelkész tagot, aki a kerületi minősítő bizottság tagja. Ezen
lelkészek közül az eljáró bizottságba egy tagot delegál az egyházkerület püspöke, egy
lelkészt választ a minősítendő lelkész. E lelkészek nem szolgálhatnak ugyanabban az
egyházmegyében, amelyben a minő sítendő lelkész szolgál. Továbbá egy szupervízort
delegál a Lelkészakadémia.)
A minő sítési eljárás alapelemei: a lelkész önértékelése a bizottság által adott szempontok
sze- rint; csoportos, szupervíziós jellegű munka a bizottság tagjaival; a bizottság tagjainak
kon- zultációja az egyházközség presbitériumával (gyülekezeti lelkész esetében).
A
minősítési eljárás során a bizottság ajánlásokat fogalmazhat meg a lelkésznek
(továbbképzési, támogató rendszer felé tanácsolja), az eljárás megtörténtérő l nyilatkozik
az egyházkerület püspökének és a Lelkészakadémiának.
20
A minősítési eljáráson fokozatok nem szerezhető k, kizárólag az „eljárás lefolytatva”,
illetve az „eljárás eredménytelenül zárult” megállapítás tehető .
(A minő sítési eljárás
metodikája további kidolgozást igényel.)
21
Monitoring jelentés
III.2.3. / 4.
22
1. Kísérletek, tapasztalatok:
A lelkészi életpályamodell a lelkészek vezetői kompetenciáinak fejlesztését célozza. Szűk
keresztmetszete a lelkészek hozzáállása ehhez a szolgálatukat támogató új rendszerhez.
Ezért egy olyan első találkozás tapasztalatait, felismeréseit rögzítjük amelyen lelkészek
vettek részt és ebből igyekszünk újabb javaslatokat megfogalmazni a továbbvitelre nézve.
Fókuszcsoport
Révfülöp 2018.08.10
Ráhangolódás – a téma és a keretek meghatározása
Nem volt célunk egy normaszöveg megalkotása. A lelkészi életpálya alakulását a csoport
résztvevőinek egyéni életútjának tapasztalatain kívántuk végigtekinteni, és e személyes
tapasztalatok alapján irányokat megfogalmazni a lelkészi életpályamodell koncepciójára
nézve.
Reggeli Lélekzetvétel
A reggeli közös elcsendesedések alkalmával az egyetemes és evangélikus liturgikus
hagyományból merítő, kötött imádságformákat használtuk
Esti Lélekzetvétel
Egy-egy adott igaszakasz fényében reflektáltunk a nap történéseire, illetve a nap során
felvetődött gondolatokra.
Személyes életút (egyéni és csoportos feldolgozás)
Módszer: személyes életút-ábra (rajz), majd ennek megosztása egy csoporttárssal,
illetve plénumban.
Előre megadott szempontok:
- fontosabb változások és fordulópontok
- lelki magasságok és mélységek
- szakmai magasságok és mélységek
- amikor úgy éreztem, hogy a helyemen vagyok
- amikor úgy éreztem, hogy nem vagyok a helyemen
- egyéb fontos kiemelnivalók
Előkerült kiemelt témák a megosztás során:
- a család és a hivatás viszonya, ennek problematikája
- szakaszolás – természetes (normatív) változások az egyéni szakmai életút
hangsúlyaiban (bizonytalanság – fénykor – megfáradás tengely, a nagy
közösségek felől az egyének felé stb.)
- sodródás és tudatosság ellentéte a lelkészi életpálya tervezhetőségében
- a személyes lelki-spirituális jólét hatása a szolgálatra (a lelkész legfőbb
munkaeszköze saját maga), személyes istenkapcsolat, egyéni spiritualitás,
önismeret, önreflexió fontossága)
23
Szakmai (lelkészi) kompetenciák
Módszer: az életútábra áttekintése a meglévő és felismerten hiányolt egyéni
kompetenciák tükrében
Előre megadott szempontok:
- milyen készségek, kompetenciák hiányoztak a szakmai-lelki életút mélységeiben?
- milyen készségek, kompetenciák voltak természetesen elérhetők akkor, amikor a
lelkészi életúton „helyén érezte magát”
A megosztásban megfogalmazott kompetenciák:
személyes kompetenciák: empátia – mobilitás („úton levés” képessége) – alázat –
lemondás – csendesség, imaélet – lazaság-merevség jó alkalmazása –
áldozatkészég – önreflexió – nyitottság – konfliktusok felvállalása – igeszerűség –
nyelvtudás
szakmai kompetenciák: konfliktuskezelés – szervezőkészség – moderálás,
mediálás – kairosz felismerésének képessége – időzítés – helyzetfelismerő-
képesség – delegálás – vezetői kompetenciák, prioritások felállítása – lélektani
érzék, ismeretek – tárgyalókészség – proaktivitás – integrálni tudás –
kompromisszum-készség – tárgyilagosság – következetesség – igazságosság –
asszertivitás – felelősség felvállalása – mozgósítás – motiválás
igéhez való hűség
Felismerések:
A kompetenciák hiearchikus rendezése kevésbé járható út. Fontosabb kérdéssé vált, hogy
a kompetenciák honnan származnak (családi meghatározottság, önismeret) és hogyan
fejleszthetők (továbbképzés).
A lelkészi szolgálathoz szükséges kompetenciák megszerzésének idejét tekintve a csoport
feltűnően nagy arányban a személyiségben meglévő (hozott), illetve a képzés idején
megszerzett kompetenciákat nevezte meg.
A végigtekintett szakmai életutak összességéből az a felismerés fogalmazódott meg, hogy
túlnyomó részt a pálya kezdetén már meglévő kompetenciákkal indul az életút, a későbbi
szükséges, új kompetenciák elsajátítása szinte teljes mértékben az adott személy egyéni
felelősségi körébe utalt.
Készségek, képességek továbbfejlesztése (továbbképzés)
Módszer: kiscsoportos feldolgozás. Három vizsga (abszolutórium, hatodéves vizsga,
parókusi alkalmassági vizsga) áttekintése a számon kért ismeretanyag, illetve a hozzá
kapcsolódó kompetenciák tükrében.
Felismerések:
- az egyetemi alapképzést vizsgálva a kompetencia-fejlesztés túlon túl háttérbe
szorul az ismeretanyag átadásával szemben
- a parókusi vizsga után gyakorlatilag megszűnik a kompetenciák fejlődésének
támogatása, irányítása, kontrollálása (kompetenciamérés teljes hiánya)
- szükséges biztosítani a folyamatos továbbképzést (Lelkészakadémia, LMK,
lelkészkonferenciák helyzetének, szerepének újragondolása)
24
Hivatásgondozás
Módszer: dramatikus jelenetek (esperesként hogyan kezeljük a kríziseket, milyen
lehetőségeink vannak?)
Felismerések:
- a jelzőrendszer hiánya
Szakaszolás/specializálódás
Módszer: kiscsoportos megbeszélés
Felismerések:
Szükség lenne a lelkészi pályán is egy olyan szakaszolásra, amely lehetőséget biztosítana
a tervezett előmenetelnek. Nyilvánvalóan itt nem alkalmazhatók a mester vagy kutató
jelzők, mint ahogy a pedagógus életpályamodellnél. Célszerűbb a minősítési vizsga (I-
III?) elnevezést használni.
A speciális lelkészi szolgálati területekre csak előzetes továbbképzéssel lehetne
jelentkezni. Ide sorolhatjuk a jól ismert területek mellett azokat a helyzeteket is, amikor
a gyülekezet mellett egy-egy intézmény vezetésérő kell gondoskodnia a lelkésznek.
2. További fejlesztési lépések, javaslatok
Itt egy olyan kiegészítő javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek további lelkészekkel való
konzultációk és csoportos találkozások során fogalmazódtak meg, és amelyek ki tudják
egészíteni a meglévő javaslatokat és új szabályozásokat.
Háttértámogatás a lelkészek lelki egészségéért
a)
Lelkigondozó Forrásközpont lelkészek számára
Problémafölvetés, jövőkép
Az egyházközségek lelkészei „közösségi kapuőrként” fontos szerepet töltenek be a
spiritualitás erősítésében, az értékszemlélet alakításában, a közösség építésében, és nem
utolsósorban az egyháztagok lelki támogatásában, gondozásában. E gazdag, számos
ismeretet és készséget igénylő szerepkör kellően színvonalas és hatékony betöltésére a
teológusok képzési, továbbképzési rendszere lelkészeinket legfeljebb csak részlegesen
készíti fel. Így különösen felértékelődnek a hivatásbeli fejlődés öntevékenységre és
önszerveződésre, illetve folyamatos, helyhez nem kötött együttműködésekre épülő
különböző formái. A javasolt Forrásközpont olyan jövőképet szolgál, amelyben a lelkészek
kifejezetten elkötelezettek az önfejlesztés, a kölcsönös tapasztalatcsere, illetve a
hivatásszerepben való együttműködés különböző formái iránt. Mindezt a szolgálat
releváns információk terjesztésével, tapasztalatcserét lehetővé tevő programokkal,
valamint a hivatásszemélyiség gondozásának egyéni és csoportos munkaformáival
támogatja. Így a Forrásközpont az igénybe vevők számára a hivatásszemélyiség
fejlődésének folyamatosan elérhető professzionális hátterét fogja jelenteni.
25
Célok
A Forrásközpont szolgálatait igénybe vevő lelkészek
• erősödjenek hivatásszerepükben, tudatosítsák annak alapértékeit,
• tapasztalják meg a szakmai együttműködésben rejlő lehetőségeket, a csoportban
végzett műhelymunka épüljön be hivatásuk eszköztárába,
• váljanak alkalmasabbá közösségépítő, közösségfejlesztő szerepkörük betöltésére,
• bővüljön problémamegoldó eszköztáruk, különös tekintettel a hozzájuk fordulók
életvezetési, kapcsolati nehézségeinek hatékony befolyásolására,
• ismerjék meg a segítői munka jellemzőit, fejlődjenek a segítői szerep betöltéséhez
szükséges személyes képességeik, készségeik.
Módszerek, eszközök
A Forrásközpont tevékenysége egy számos szolgáltatást, rovatot és interaktív felületet
integráló, folyamatosan elérhető internetes portálon zajlik, amely szakmai felügyelet
(lektorálás, moderálás) mellett működik. A portál legfontosabb tevékenységcsoportjai:
• a lelkészi hivatás tekintetében releváns információk befogadása és terjesztése:
tudományos és tanulmányi programok, illetve tanulmányutak meghirdetése és
visszajelzése, szakirodalom ajánlás és ismertetés, digitális könyvtár, hírlevelek
kibocsátása,
• interaktív online tematikus fórumok aktuális szakmai, közösségi problémák
megvitatására, felkért külső szakértő közreműködésével,
• hivatásgondozás: lelkigondozói esettanulmányok közlése és visszajelzése,
csoportos online esetkonzultációk és esetkonferenciák, egyéni és csoportos
szupervízió,
• online lelkigondozás anonim levelezési tanácsadás keretében,
• tudományos munka: elektronikus folyóirat, online előadások és konferenciák.
b)
Lelkészek egyéni lelkigondozása
Problémafölvetés, jövőkép
A lelkészek is integráns résztvevők a magyar társadalmi, közösségi, személyközi
kapcsolatok viszonyrendszerében, így természetesen ők sem lehetnek mentesek a
különböző lelki, életvezetési, lelki egészségi, mentálhigiénés problémáktól. Segítő
hivatásúakról lévén szó, rájuk még sajátos többlet terhek is hárulnak, amelyek érzelmi,
mentális állapotukat külön is megterhelhetik. (Kiszakadás a megszokott lakóhelyi /
egyetemi közegből, a gyülekezeti közösségbe való beilleszkedés nehézségei, egyháztagok
életvezetési / kapcsolati / mentális problémáival való foglalkozás, egyházközségen belüli
esetleges konfliktusok kezelése stb.) E körülmények miatt a különböző lelkigondozói,
tanácsadási szolgálatoknak a lelkészek nem csak megvalósítói, de igénybevevői is
lehetnek. Számukra ez utóbbi szerep vállalásának olykor akadályai vannak. Pl. az érzelmi
nehézségek „gyengeségként” való megélése, a lélektantól és a lélektani munkától való (az
egyházban gyakran felbukkanó) idegenkedés, a saját teherbíró képesség abszolutizálása
stb.
26
Célok
A lelkészek érzelmi teherbíró, kapcsolatkezelő és problémamegoldó képességének
erősítése, illetve fejlesztése; összességében lelki és lelki egészségi állapotuk támogatása.
Ennek nyomán pedig hozzájárulás ahhoz, hogy saját lelkigondozói munkájuk során ők
maguk hatékonyabban legyenek képesek segíteni a hozzájuk forduló egyháztagokat.
Módszerek, eszközök
A lelkigondozói, tanácsadási szolgálatok bizonyos formái a lelkigondozó és gondozott
személyes jelentétében valósulnak meg, többnyire szóbeli kommunikációval. Más
esetekben a kapcsolat telefonon át zajlik. (Ez elsősorban a krízisállapotok kezelésében
bizonyul hasznosnak.) Újabban egyre inkább teret hódítanak az internet útján zajló segítő
kapcsolatok. Nagy előnyük a teljes körű anonimitás, a helyhez kötöttség hiánya, az
alkalmazás időbeli rugalmassága. E kapcsolati forma igen elfogadott, hatékonysága a
hagyományos eljárásokéval összemérhető. A fentiekben említett szempontok miatt a
lelkészekre irányuló lelkigondozás (tanácsadás) munkaformájaként elsősorban az online
egyéni lelkigondozás (életvezetési tanácsadás) javasolható, amely konkrétan levelezés
útján valósul meg.
c)
hivatásépítő, hivatásgondozó műhelycsoportok
Problémafölvetés, jövőkép
Az egyházközségek lelkészei gyakran elszigetelten dolgoznak, találkozási alkalmaik
sokszor formálisak (értekezletek), más esetekben pedig annyira informálisak (névnap,
születésnap, egyéb ünnepek, stb.), hogy a hivatásszemélyiség (ön)reflexióját, illetve
továbbépítését nem teszik lehetővé. A program elem olyan jövőképet szolgál, melyben
néhány fős lelkészi „kiskörök”
• rendszeres, szakszerűen vezetett, szervezett közösségi programban vesznek részt,
• mintegy „önképző körként” alkalmat nyújtanak tanulásra, ismeretek átadására és
elsajátítására,
• ösztönözik a hivatás minél színvonalasabb ellátásához szükséges személyes
fejlődést,
• lehetőséget nyújtanak a hivatásszerep nehézségeinek megosztására,
megbeszélésére, hatékony kezelési / megoldási módok kimunkálására.
•
Célok
• Erősödjék a műhelycsoportok tagjainak lelkészi önazonossága,
• a csoport tagjai köteleződjenek el a hivatásbeli együttműködés iránt, erősödjenek
hivatásszerepükben, tudatosítsák annak alapértékeit,
• a csoportos műhelymunka épüljön be a lelkészi hivatás eszköztárába,
• mélyüljenek el az egymás közelében élő lelkészek közötti személyes és
munkakapcsolatok.
27
Módszerek, eszközök
A hivatásépítő, hivatásgondozó műhelycsoportok tagjai egymással szomszédos
egyházközségekben élő és tevékenykedő, a programra önként jelentkező lelkészek. Egy-
egy csoport legalább négy, legfeljebb hét fős. A csoport előre egyeztetett (lehetőleg
állandó) helyszínen és időpontban, kéthavonta találkozik. Egy-egy alkalom három
munkaegységet ölel fel, közöttük szünettel. Az alkalmak programja kötött.
d)
LÉT-körök (a Lelki Élet Terére ügyelő csoportok)
Szükségletek, problémafelvetés, jövőkép
A teológiai oktatás végeztével a lelkipásztorok képzése jellemzően véget ér. Léteznek még
képzések és gyűlések, melyek a gyakorlati kihívásokban segíthetnek, de a kifejezetten
Krisztustól kapott elhívásunk betöltésében kevés a támogatás. A lelkipásztor dolga –
fogadalma szellemében – hogy minden dolgában Krisztus szolgájaként legyen jelen.
Annak érdekében, hogy szolgálatukat így, a Krisztusban „maradásból” végezzék a sok és
sokrétű kihívás között, lelki tudatosságra van szükségük. Miközben a lelkigondozói
szolgálatot és a közös munkák szervezését a maguk helyén fontosan tartjuk, szükségét
látjuk az olyan támogatásnak, amely kifejezetten az egészséges lelkiélet táplálására
irányul. Ezt szolgálják a LÉT-körök (a Lelki Élet Terére ügyelő csoportok).
Célmeghatározás, célcsoport
E csoportok a „viselj azért gondot magadra” (1Timóteus 4,16) felszólításnak eleget tenni
kívánók számára léteznének: lelkipásztoroknak, hitoktatóknak, misszionáriusoknak vagy
más szolgálatban állóknak; akik azért találkoznak, hogy Istennel való kapcsolatuk ápolása
legyen az előtérben. Cél a lelki élet növekedésének segítése, amit a személyes hangvételű
megosztások és egymás meghallgatásában ítéletmentes, a bizalmat tiszteletben tartó
légkör szolgálja legjobban.
Módszer, eszközök
A csoportok havonta egy kétórás alkalommal találkoznak. A színhelyről, a meghívások
szétküldéséről és a találkozók levezetésről a csoportvezető gondoskodik. A csoport
vezetői a spiritualitás témakörben képzést és folyamatos támogatást kapnak.
A havi csoporttalálkozók felépítése:
• Egy előadás, melynek célja a történelmi keresztény spiritualitás kincseivel való
ismerkedés. Az egyes témákat tehát nem csupán elméleti vagy akár módszertani
oldalról, hanem kifejezetten a krisztushit megélése szempontjából közelítjük meg.
• Személyes beszámolók: a résztvevők Istennel járt útjukat osztják meg, illetve
befogadó módon hallgatják meg egymást.
28
• Közös imádság vagy egy imádságos gyakorlat, melynek során közvetlenül Isten
felé fordulunk.
E három „egység” mindegyik alkalommal sorra kerül, mindegyikre egyforma időt
szánunk.
Elfelejtett jelszó?
MEE vezetesfejlesztes folyamatfejlesztes es monitoring jelentes.pdf
—
PDF document,
1230Kb
