MEE vezetésfejlesztési terv és folyamattérkép

MEE Vezetesfejlesztesi terv es folyamatterkep.pdf — PDF document, 2772Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Egyházi vezetésfejlesztés

összesített szakmai dokumentáció

Magyarországi Evangélikus Egyház

EFOP-1.3.7-17-2017-00179

„Közösségben-Közös ég alatt”

Egyházi Fejlesztők Kft.

2018

Vezetésfejlesztési terv

III.2.3. / 1.

1. Az evangélikus lelkészi szolgálat bemutatása

A lelkészi szolgálat fejlesztéséhez szükséges annak mélyebb ismerete és megértése.

Változó korunkban a protestáns egyházakon belül eleve sokféleképpen definiált, vagy
éppen sokféleképpen definiálatlan lelkészkép és szerep újabb változásokon megy át. A
lelkészkép mai változásai mögött is fellelhetünk akár évszázadokra visszamenő mintákat

és természetesen új, eddig nem létező társadalmi kérdések is definiálásra késztetik az
egyházat és a lelkészt is saját szerepére nézve. Klaus Winkler definíciója a lelkész szerepre

vonatkozóan: „a lelkész egy teológiailag felkészült gyülekezeti tag azzal a megbízatással,
hogy az Isten Igéjét egy konkrét gyülekezetben prédikáláson, lelkigondozáson, tanításon
és személyes bizonyságtételen keresztül továbbadja. Többi szolgatársával közösen

munkálkodik, úgy, hogy közben felvállalva egyfajta vezetői szerepet, lelkesíti és
koordinálja a gyülekezet életét.”

A lelkész hivatásszerűen teszi azt, ami minden

keresztyénnek a dolga: a hitét megéli, hitre hív és a hitben segít.

1.1. A lelkésszé válás folyamata
A lelkészi hivatás megélésének tanulása egy több fázisú folyamat. Az első fázis az, amikor
valaki látja azt, hogy mit jelent lelkésznek lenni. Van, aki már a szülői házban úgy nő fel,

hogy felmenői között lelkészek vannak és akár kisgyerekkorától testközelből látta, hogy
hogyan éli meg valaki a lelkészi hivatását, míg más csak egy későbbi életszakaszban

találkozik gyülekezettel. A lelkésszé válás következő szakasz már az, amikor a
gyülekezetben olyan szerepeket próbál ki a jövendőbeli lelkész, amely kapcsolódik a
későbbi lelkészszerepéhez. Ez lehet a teológiai évek előtt, alatt, illetve utána is: például

ificsoport vezetés, lelkigondozói beszélgetés, táborszervezésben való részvétel, stb. A
következő fázis az, amikor már a közösség jóváhagyásával belép valaki a lelkészi
tisztségbe és előbb kezdő, majd haladó szinten otthonosan tud mozogni ebben a

szerepben. A lelkészséggel már nemcsak nézi, hogy mások hogyan teszik, nemcsak
csinálja azt, ami megértése szerint a lelkész munkájához tartozik, hanem ő maga is tanítja

azt, hogy mit jelent Krisztus követőként élni a világban. A lelkésszé válás nemcsak egy
szereptanulási folyamat, hanem egy identitás szintű megélése a hívő életnek. A lelkész
nemcsak találkozik a keresztyén hit megélésének kérdéseivel és dolgozik, mint minden

más hívő, hanem ő ezt „a többiek elé éli” és tanítja is.

1. A küldő gyülekezet és gyülekezeti kapcsolat fontossága

Az evangélikus egyház tanítása szerint a közösséget Isten hívja létre. A keresztyén hit
közösségi megéléséhez a csoport együttes „Lélekzése” szükséges, melyben az egyén hat a

közösségre és a közösség is hat az egyénre. A Krisztus-követés megélt gyakorlati
tapasztalatokból származó tudása a közösség egészében halmozódik fel és nem a
közösség egy-egy tagja birtokolja, vagy testesíti meg azt. A hit megéléséhez

elengedhetetlen a közösségi beágyazottság. Olyan egyházban lesz jó lelkésznek lenni, ahol
a jövő lelkészeit küldő gyülekezetek maguk is nyitott, fejlődő közösségek. A küldő

gyülekezetek lelkészeiről kialakult kép izgalmas és példaértékű. A gyülekezeti közösségek
szeretetben megélt testvériességről tanúskodnak. A küldő gyülekezetek lehetőséget

Winkler, E. – Kretzschmar, G.: Der Aufbau der Kirche zum Dienst, in Jenssen, H.-H. (Hg.): Handbuch der

Praktische Theologie I., Berlin, Evangelische Verlagsanstalt, 1975, 133-228, 146. vö: Winkler, K.: Gemeinde
zwischen Volkskirche und Diaspora, 125.

Scharen, C.: Faith as a Way of Life

- A Vision for Pastoral Leadership, Grand Rapdis, Eerdmans, 2008, 1.

biztosítanak a tizenévesek számára is a vezetői feladatokban való növekedésre:

gyermekmunka, ifjúsági munka, gyülekezeti feladatok, keresztyén vezetőképzés,
diakóniai munka, önkéntesség stb.

2. A teológiai képzés ideje alatt

Az egyház nem a teológián kívül és a szolgálat sem csak a teológia utána kezdődik, hanem

a teológiai stúdium az egyház szolgálatának és a közösség megélésének egy formája.

Amit

a hallgató az egyetemen tanul, az is formálhatja később a gyülekezeti kultúrát és a

jövendőbeli lelkész kapcsolódásait a kollégáihoz és az egyház szervezethez egyaránt.

3. A gyakorlati év során

A teológiai tanulmányok és a gyakorlati év után fontos, hogy olyan közegbe kerüljön a
hallgató, ahol önállóan is kap feladatokat. Kevés irányítás mellett és kevesebb kontroll
mellett tudjon önálló módon neki delegált feladatokban helyt állni. Ekkor már

mindenképpen fontos, hogy a hallgató kikerüljön a tanoncszerepből, egyre inkább
kollégaként tekintsen rá a mentor lelkész, vezető lelkész, teológiai tanár, hiszen fontos,

hogy egyre inkább a közösség felelős vezetőjévé váljon.

4. A gyülekezeti szolgálatban

A lelkipásztor kompetenciájának, személyiségének, jellemének, vezetői stílusának,
elkötelezettségének vizsgálatán túl szükség van arra is, hogy a vezető és a vezetett

közösség kapcsolatára is figyeljünk. Az, hogy egy lelkész egy adott szolgálati helyen
milyen módon tud jelen lenni és hivatását betölteni, nemcsak személyes ajándékain és
kvalitásán múlik, hanem, hogy az adott közösség mennyire támogató és együttműködő

hálózatként működik.

1.2. Lelkipásztori alapok a szolgálatban

A lelkipásztorok saját spiritualitása alap a szolgálatukhoz. Istenkapcsolatuk ápolása
személyes életük és lelkipásztori tevékenységük, egyházi jelenlétük miatt is alapvetően
fontos. Mint bárki más, ők is folyamatosan változnak, és folyamatos megújulásra van
szükségük a spiritualitás terén is. A lelkészek általános helyzetképének része a
lelkészközpontúság, a magas hivatástudat, a kiégés veszélye, a szerteágazó elvárások, a
hitelesség kihívásai. Ezeknek mind van spirituális vetülete. Érintik a következő
területeket, és egyben folyamatos tisztázásra, átdolgozásra hívnak ezekben: értékesség
Isten előtt; Isten vezetése és az elvárások; Mit jelent a hitelesség?; Milyen erőforrást
jelenthet a hitem lelkészként?
A képzésük során nem készülnek fel arra a lelkészek, hogy mások lelki vezetői legyenek,
és nincs saját élményük sem a lelki vezetésről.
Az evangélikus egyházban a kollegiális kapcsolatok leépülését és elmagányosodását
figyelhetjük meg, amely jelenti egyben a lelkipásztor számára a spirituális közösség
hiányát is. Hamis kép az, hogy ezt egy lelkész maradéktalanul megélheti abban a
gyülekezetben, amely felé szolgál. A lelkipásztor saját gyülekezetében mások felé szolgál,
így saját spirituális feltöltődését máshol, a saját gyülekezetén kívül kell keresnie, pl. más
lelkipásztorok és egyházi munkatársak körében, akár a felekezeti határokon is átlépve.
Ezen kívül spirituális igényei is mások az állandó, hivatásszerűen szolgálatot végzőknek,

mint a gyülekezeti tagoknak vagy önkéntes szolgálóknak. Mindezek miatt szükséges a
vezetésfejlesztésnél a spirituális dimenzió erőteljes figyelembevétele.

1.3. Megváltozott társadalmi kontextus

Az elmúlt évtizedekben a lelkészkép átalakulását figyelhettük meg. Sokszínűség, nagyfokú

különbözőség jellemzi ezt a területet és a rendszerváltozás után a különbségek csak
növekedtek. Az élettér, a lehetőségek, az életminőség a társadalom regionális

szerveződése mentén is differenciálódik – két véglet figyelhető meg: inspiráló, motiváló
élettér szemben a minimális feltételeket sem biztosító élettérrel – ez utóbbinak a mentális
következményei is kimutathatóak. Mintha a gyülekezetek és a lelkészek is belenyugodtak

volna ebbe az állapotba. A lelkészi munka körülményeinek a változása is jelentős. A kis
létszámú közösség egészen más életteret biztosít, mint ahogy más feladatok elé is állítja a

lelkészt. Speciális „veszélyhelyzetek” is létrejöttek az intézményátvételek kapcsán.
Többen destruktív iránynak élik meg a gyülekezet felé az intézménybe fektetett energiát
a gyülekezet kárára. A városi gyülekezetek sokkal életképesebbek, mint az elnéptelenedő

falvak gyülekezetei. A keresztény egyházak közül egyedül az Magyarországi Evangélikus
Egyház nem próbálta meg a missziói gyülekezeti helyzetek kialakítását olyan területen,
ahol semmi se volt korábban. Ebben a kontextusban felmerül, hogy mennyire prioritás a

tényleges lelkészi munka – szemben üzemeltetési, szervezési, hivatali teendőkkel?
Menedzser vagy lelkész a lelkipásztori feladatok ellátója, melyik identitás erős? Csak

akkor tud lelkészi pályáján hatékonyan élni, ha jó menedzser – jelenleg ilyen kereteket
nyújt az egyházszerkezet. Sok helyen csak akkor lesz valami, ha azt a lelkész saját maga
elkezdi és véghezviszi (önkéntesség hiánya), ez sokszor „egyéni vállalkozóvá” teszi a

lelkészt, vagy mikormenedzsmentet végeznek vezetőként néhány emberrel,
munkatárssal. A lelkészcsaládok belső és a gyülekezetek elvárásai egészen mások a

lelkészcsaládtól. Sok lelkésznek nem marad idő kiszállni, kikapcsolódni, amelyhez jócskán
hozzájárul a hit- és erkölcstanoktatás terhe. Támogató háttérközösségeknek ezen a téren
is kiemelt (lenne / lehet) a szerepe. Aki állandó cselekvésben él, nem képes a

továbbképződésre sem. A lelkész mindennapos szolgálatára való felkészülés sem
elmélyült, az idő szorításában él a legtöbb lelkipásztor.
Kollegiális közösség hiányosságai figyelhetőek meg. A szupervízió természetes

megnyilvánulása is hiányos. A lelkészi munkát aszerint mérik, milyen a gyülekezet
„kinézete”, külső képe. Fontos kompetencia a kommunikációs készség. A teológiai

felkészültség egyre kevésbé fontos. Mintha két lelkészkép élne együtt: amire készítjük –
és amit megél. Emellett folyamatos kihívás a családi élet, magánélet problémája. A
parókiális életmód nem működik, az új még nem kristályosodott ki. Válások nagy száma.

Sokan kerülnek úgy a pályára, hogy korábban semmilyen kapcsolatuk nem volt az
evangélikussággal.

2. A lelkészi pályához szükséges kompetenciák és a folyamatos fejlődés

irányai

2.1. kompetenciák a szolgálatban

Amikor lelkészek vezetésfejlesztésében gondolkodunk, akkor a tematikus
megközelítések helyett egyre inkább érdemes a kompetencia alapú megközelítést

előnybe részesíteni, amely arra keresi a választ, hogy a megváltozott körülmények között,
a kor kihívásainak megfelelve ezen szerepben milyen kompetenciák szükségesek a

sikeres szolgálathoz. Ahogy fentebb vázoltuk olyan modellekre van itt szükség, amely
számol a spirituális dimenzióval is. A lentebb látható modell a kognitív, az intra- és az
interperszonális kompetenciákat az Isten-kapcsolat szőnyegére „teríti” rá mint alapra és

a lelkészi működést ezen kompetenciák közös metszetében találja, ahonnan a lelkész
különféle tevékenységei során ki tud indulni.

Egy Egyesült Államokban készült felmérés szintén megerősíti azt, hogy a kapcsolatban lét

a lelkészi szerep kulcsa: kapcsolatban önmagammal, kapcsolatban másokkal,
kapcsolatban az Istennel. Ezen kutatás a kompetenciát a maga hármasságában vizsgálja,

ahol az ismeretek, képességek és attitűdök együtt alkotják a szükséges kompetenciát.

Lelkészi kompetenciák listája

Általános attitűd

Kapcsolat orientáltság

Szelf-differenciálás

megbízható

odaadóan imádkozik

tudomásul veszi, hogy a hatékony
vezetéssel szemben lehet ellenállás, ami
normális és elkerülhetetlen

önfeláldozó

hitben járó személy, aki Krisztusról

tesz bizonyságot és a Lélek
vezetését kéri

nehézségekkel szemben is ellenálló

szívesen hallgat meg másokat érzelmileg egészséges és hatékony

tud lenni különböző típusú

kapcsolatokban

bírja a normális feszültséget és az
aggódást bármilyen közösségben anélkül,

hogy túlreagálna dolgokat és ezzel még
nagyobb feszültséget teremtene

reményteljesen látja a világot közeli kapcsolatban marad azokkal

is, akik ellenállnak a vezetői

gyakorlatának

tiszteli a közösség, még ha nem is
mindenki kedveli vagy ért vele egyet

nem fél a konfliktusoktól,
kitartó konfliktus esetén

összehozza az embereket,
különböző látásmódok ellenére is
konszenzusra törekszik

megérti a tiszta struktúrák szükségességét
és vállalja a felelősség gyakorlását

a közösségi jövőképért a

többiekkel együtt felelős

elősegíti a különbözőségekről szóló

őszinte beszélgetést a tanulás,
meghallgatás útján

megérti és kezeli a változás folyamatát

alázatos és nem várja el a
siker túlzott mértékű

visszajelzését a maga
számára

2.2. továbbképzési igények, fejlődési irányok

Egy friss 2017-es kutatás, amelyet Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész végzett és amelyben
138 evangélikus lelkész válaszolt a feltett kérdésekre szintén rákérdez arra, hogy az aktív

szolgálatban levők milyen kompetenciáikat használják, miben éreznek hiányt és emiatt
mit tanulnának szívesen. Erre a kutatásra mint helyzetfeltáró alapra fogunk hivatkozni a
továbbiakban.

Az első idézett kérdés a továbbképzési igényekre kérdez rá:

Egy lehetséges kompetencia lista, melyet egy országos projekt eredményeképpen egyik testvéregyházunkban

(Christian Reformed Church, USA) állítottak össze. Visser, D. - Thomasma, N. - Vander, D. (ed.): Effective
Leadership in the Church

- A tool to help congregations, pastors, and other church leaders effectively work

together to accomplish God's mission, Christian Reformed Church, Grand Papids, 2008.

AZ ALÁBB FELSOROLTAKBÓL MIVEL FOGLALKOZNÁL LEGSZIVESEBBEN EGY
POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS SORÁN? (LEGFELJEBB HÁRMAT JELÖLJ MEG, KÉRLEK)

Ha az első három legmagasabb jelölést vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a

gyakorló lelkészek a praxisukhoz legközelebbi dolgokat rangsorolták előre:

1. lelkigondozás (14,4 %), azaz a rábízott emberekkel való személyes foglalkozás

2. gyakorlati teológia (13,4 %), a szolgálata során felmerülő helyzetek reflexiója
2. vezetés (12,2 %), azaz hogyan vezessen gyülekezetet, intézményt, folyamatokat

Számunkra különösen izgalmas, hogy a vezetés benne van az első három kiemeltbe, ami
azt is mutatja, hogy míg a gyakorlati teológiával a Hittudományi Egyetemen tud képzést

adni, a lelkigondozóira is van speciális képzés Magyarországon, addig a keresztény
vezetés tanulására képző intézmény hiányban is magas igény látszik.

A következő kérdés kategóriák megadása helyett nyitott kérdés, amelyben még
szabadabban lehet tematizálni az igényeket, amelynek így már a tartalma is világosabb.

19. AZ ELŐZŐ KÉRDÉSBEN FELSOROLTAKON KÍVÜL (VAGY HELYETT) MIBEN FEJLESZTENÉD
SZIVESEN LELKÉSZI KOMPETENCIÁDAT?

Vezetési gyakorlat, menedzsment (21)

Konfliktuskezelés / Asszertivitás /

Idő beosztás / Priorítások felismerése / Konfliktusok kezelése / Szervezés, meggyő zés /
Menedzsment / Idő beosztás - feladatok leosztása / Vezetés elmélet-gyakorlat /
Önkéntes projektmenedzser/ Hivatalvezetés / Menedzsment, kapcsolatépítés /
Érdekérvényesítés / Hatékonyság és szervezés / Pénzügyi és gazdasági ismeretek /
Szervezési kérdésekben, és a nemet mondani tudás nemes mű vészetében / Marketing /
Pályázatmenedzsment / Idő menedzsment / Management és marketing az evangéliumra
nézve - megteremteni az igényt a kínálatunkra / Speciális intézményi ismeretek

Homiletika ( 12 )

Igehirdetés / Retorika / Megszólalás „protokolláris" helyzetben

(nemzeti ünnepek, megnyitók stb.) / Az igehirdetés hatékonysága, / Igehirdetés /
Igehirdetés, /Retorika / Retorika / Gyakorlati teol-án belül: "hatásos beszéd"
tudománya / Homiletika / Retorika, / Nyilvános beszéd,

Gyülekezetépítés, misszió (10)

Gyakorlati teológia, - gyülekezetszervezés / Gyülekezet

építés, szervezés / Gyülekezetépítés / Missziológia / Misszió / Modern új vonzó
gyülekezeti modellek elmélete és gyakorlata - idegenek bevonása a gyülekezetbe /
Misszió, az egyház megújullása / Missziói munka / Missziológia / Lassan elfogyó
gyülekezeteinkre tekintettel: missziós, gyülekezetépítő s lehetőségekkel foglalkoznék

Lelkigondozás, lelki vezetés (10)

Lelkivezetés / Pszichológia / Szenvedélybetegségek

kezelése / Pszichológia / Lelkigyakorlat vezetése / Lelkigyakorlatos módszerek /
Pszichológia / A lelkigondozás informatika és idegen nyelvi területén / Pszichológiai

ismeretek s ezek rendszeres teológiai és biblikus összefüggései / Új szolgálókat hogyan
készíthetek fel a szolgálatra (pl. Bibliaóra, Gyerekmunka)

Művészetek (8)

Zene / Mű vészettörténet egyházi része / Irodalom / Irodalom-

mű vészetek / Mű vészetismeret – mű vészettörténet/ Zene / Kreatív írás / Irodalom

Egyéb teológiai ismeretek (7)

Hitvallásosság mélyebb tanulmányozása / Jegyesoktatás

/ Teológiai ismeretek bő vítése, - megerő sítése – felelevenítése / Jegyesoktatás tartalma
(anyaga) / Biblikus tárgyak-miért maradt ki az elő ző felsorolásból? / Bibliai próféciák
értelmezése / Ószövetség

Informatika, médiaismeret (6)

Internetes kapcsolattartás / Digitális tananyagok

készítése / Infokommunikációs eszközök használata / Informatika / Honlap szerkesztés
/ Médiaismeretet

Egyéb (6)

Világi szakma megszerzése / Türelem / Fiatal kollégák részére tanácsadás /

Rengeteg mindenben, ami adódik. Az eddigiek alapján tudok erre utalni: ha kellett, akkor
idő menedzselést tanultam, irodai ismereteket, gazdálkodást, stb. Nyitott vagyok, és
szivacsként szívom magamba az új ismereteket, amiket értékesnek tartok, hogy az
idő met áldozzam rá, mert látom, hogy végül időt fog nekem hozni. / Gyakorlatilag
mindenben, mert az élethosszig tartó tanulás híve vagyok. Szívesen tanulok és a jelenlegi
helyzetemben erre rá is vagyok kényszerítve. Nem tehetem meg, hogy nem vagyok
naprakész.

Egyéb tudományos ismeretek (5)

Egyetemes szimbolika és szellemfejlő dés /

Asztrológia (Melanchton Fülöp!!!), / Filozófia – vallásfilozófia – matematika / Filozófiai
ismeretek bő vítése / Szociológia

Hitoktatás (4)

Nem pedagógia, hanem kifejezetten hitoktatás / Pedagógia / Tanítás /

Gyógypedagógia (sni-s diákok kezelése)

Önismeret (4)

Valóságismeret / Önismeret folyamatban / Önismeret / Határozottabb

kommunikáció a vezető immel, hogy ne tudjanak mindig kihasználni, és elhitetni, hogy
valójában amit ő k kitaláltak az jó és az én javamat szolgálja.

Egyéni hit mélyítése, ápolása (3)

Teljes bibliaismereti összefüggések és a személyes

hit mélyítésének mindenféle formája / Saját magam épülését szolgáló igeolvasás /
Lelkigyakorlatok a lelki és spirituális egészség érdekében

Nyelvtanulás (3)

Mai idegen nyelvek / Modern nyelvek tanulására több idő t fordítanék

/ A bibliai és a modern nyelvek közt nehezen tudtam dönteni

Ebben a válaszcsokorban jól látszik, hogy a vezetési és menedzsment irányú képzési

igények megelőzik a feleletválasztós kérdésnél elől lévő lelkigondozói és gyakorlati

teológiai igényeket, azaz a konkrét szükség még nagyobb mint azt az előző kérdésből

sejteni lehetett. A 21 válasz nem csak sok, de elég szerteágazó is és a vezetéstudomány
széles területeit fedi le. Mindebből arra következtethetünk, hogy egy átfogó és rendszeres
képzési, fejlesztési támogatás tudja ezeket jól kiszolgálni. Mindezek fényében egy

egységes képzési rendszer fejlesztésére teszünk javaslatot a továbbiakban. Ennek
kidolgozására pedig egy egyházi-szekértői vegyes bizottság felállítása szükséges.
Továbbiakban ezt nevezzük Lelkészi Életpálya Modell (LÉM) munkacsoportnak.

3. Fejlesztési folyamat a lelkészek vezetői kompetencianövelése érdekében

3.1. Előzmények:

- Az elmúlt 25 évben több különböző kezdeményezés indult egy-egy területen (pl.

egységes/központosított lelkészi illetményrendszer, a lelkészek magánéleti
kríziseivel – főként a házassági válások megnövekedett számával foglalkozó etikai
bizottság stb.

- A Magyarországi Evangélikus Egyház jogszabályokban keretezi a lelkészi

szolgálatot: 2005. évi III. törvény

- 2/2008. (VII.3.) országos szabályrendelet az egyházi továbbképzésről és a

Lelkészakadémiáról

- A „Láthatóan evangélikus – A Magyarországi Evangélikus Egyház stratégiai

prioritásai 2012–2017” című dokumentum 2. pontja foglalkozik a lelkészek
támogatásával: „Egyházunk lelkészei: személyes társaink, hivatásukban
támogatandó testvéreink”

- A lelkészi életpályamodell megalkotásának az egyházon belüli előzményei:

Tájékoztató esperesi értekezleten – 2014. november
Esperesi lelkészakadémia 2015 szeptemberében

Püspöki tanács határozata – X-01/2015. (10.19.)

- kérdőíves felmérés a lelkészek körében 2017.

3.2. Javaslatok:

- A kérdőíves felmérés kiértékelése

- Lelkészi Életpálya Modell bizottság felállítása

- Képzési munkacsoport létrehozása

- Képzési koncepció létrehozása az élethosszi tanulás jegyében

- Szabályozási javaslatok tétele az egyház vezetése felé

- Szabály és törvényrendelet módosítás

(lényegében a lelkészi szolgálatról szóló 2005. évi III. törvény módosítása

- Vezetői készségfejlesztés – alap. Tematika, módszertan kidolgozása, adaptálása a

Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkészi szolgálatban állók számára.

- Speciális vezetői készségfejlesztés. Modulok tematikájának, módszertanának

kidolgozása, adaptálása. Modulok: a) az egyházi hierarchiában vezetői helyzetben
lévők számára (esperesek, püspökök); b) több lelkészt foglalkoztató
gyülekezetekben szolgáló lelkészek számára; c) intézményben vezetői helyzetben
lévő lelkészek számára.

- Trénerképzés. Cél: a vezetői alapképzés hatékony fenntarthatósága belső

erőforrások felhasználásával. 8-10, szakirányú előképzettséggel rendelkező fő
képzése arra, hogy az vezetői alapképzést vezessék.

- 2-szer három napos (kb. 50 órás) képzés, vezetői készségfejlesztés (alap).

Célcsoport: a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkészi szolgálatban állók
15-18 fős csoportokban a Lelkészakadémia szervezésében a kiképzett trénerek
vezetésével.

- 2-szer három napos (kb. 50 órás), az alapképzésre épülő speciális vezetői

készségfejlesztés. Modulok: a) az egyházi hierarchiában vezetői helyzetben lévők
számára (esperesek, püspökök); b) több lelkészt foglalkoztató gyülekezetekben
szolgáló lelkészek számára; c) intézményben vezetői helyzetben lévő lelkészek
számára. (Igény szerint bővíthető újabb modulokkal.) Kb. 8 10-15 fős csoport.

Folyamatleírás,
folyamattérkép

III.2.3. / 2.

1. A vezetési tevékenységek és folyamatok térképe és leírása

A lelkészi tevékenység leírására számtalan teológiai irányzata kínál sok-sok modellt.

Mindegyiknek van egy saját rendszere, saját teológiai hangsúlyokkal, prioritásokkal. Mi
nem egy modellből, hanem a valóságból szerettünk volna kiindulni, illetve nem kívülről,
hanem belső látószögből kiindulva megvizsgálni a lelkészi tevékenységeket, ezért a

Sefcsik Zoltán féle kérdőívet használtuk fel, amelyet 138 lelkész töltött ki, így a
legszéleskörűbb és legfrissebb felmérés evangélikus lelkészek között.

A lelkészi szerep a gyülekezetben per definíció vezetői szerep, ezért az általuk végzett
tevékenységeket is annak tekintjük. A felmérés eredményei megerősítették, hogy a

vizsgált tevékenységeket vezetőként teszi a lelkész, még ha egyedül is végzi őket.
Különösen igaz ez, amikor embereket irányít vagy koordinál. A tevékenységekhez inkább

leíró mint előíró módon különítve 15 feladatot különítettünk el, így kategorizálva a
sokszor kevéssé strukturált sokszínű feladatkört.

A végzett vezetői tevékenységek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek az

- örömmel végzett tevékenységek

- nehézségként megélt tevékenységek

- kényszerből végzett tevékenységek

- vágyott, áhított tevékenységek

- legtöbb energiát kívánó tevékenységek

Azt gondoltuk ezen szempontok szerinti csoportosítással a tevékenységek lelkész oldali
belső minőségére is lesz rálátásunk, hiszen meggyőződésünk szerint ezen belső

hozzáállások legalább annyira minősítik és meghatározzák a végzett vezetői szolgálat
jellegét mint a külső elvárások és körülmények. A válaszok mind anonim bevallásos
módon keletkeztek, ez is erősíti hitelességüket.

1.1. Örömmel végzett tevékenységek

1. HIVATÁSODNAK MELYIK RÉSZE OKOZZA A LEGTÖBB ÖRÖMET? (LEGFELJEBB HÁRMAT
JELÖLJ MEG, KÉRLEK)

Az örömmel végzett szolgálat nem csak befelé erőforrás, hanem kifelé is erősebben hat,
sugároz. Ezek közül a tevékenységek közül az igehirdetés az ami kiugróan magas értéket

kapott (22,3%) amely magasabbnak tűnik abba a fényben, hogy 138 kitöltőből 102 jelölte
meg az első 3 örömteli cselekvés között. Ez egy hagyományosan ige-központú egyházban
azért nem is annyire meglepő adat. Feleannyi jelöléssel a látogatások követik az

igeszolgálatot, amely arra mutat rá, hogy a nép egészének szóló igehirdetés mellett a
személyességet hordozó lelkigondozói beszélgetések a másik fontos pillér. Ha a
személyesség, emberfogásos pasztoráció vonalán megyünk tovább akkor ugyanebbe a

sorba illeszkedik a látogatások (42 jelölés, 9,2 %) is. Így a második és a harmadik helyen
szereplő tevékenység számban is megközelíti az eső jelölési arányát. A negyedik helyen a

közösséget szolgáló találkozások állnak (8,5 %) míg az ötödik-hatodik helyen az
igehirdetés ívéhez illeszkedő tanítás és a hitoktatás található. Nem meglepő módon a
gazdasági ügyek a sereghajtó, amely konzekvensen visszaköszön a legtöbb stresszel járó

tevékenységre irányuló kérdés válaszai közt az első helyen.

2.AZ ELŐZŐ FELSOROLÁSON (MEGFOGALMAZÁSON) KÍVÜL VAN-E KÜLÖNÖSEN FONTOS,
ÖRÖMET JELENTŐ, SZOLGÁLATI TERÜLETED?

Családos alkalmak és Gyermekmunka ( 16 )

Családos alkalmaink / Baba-mama kör /

gyerekmunka / Tábor / nyári gyerektábor / A kicsi gyermekek között végzett szolgálat /
táborozás / hitoktatás / hitoktatás / a hittantáborok szervezése lebonyolítása / a
gyermekmunka / gyerekmunka / tanítás / táboroztatás / Táborok / jelenlét a gyerekek
közt.,

Önképzés, tudományos munka ( 16 )

szakmai továbbképzések / önismereti munka /

az elmélet "csiszolása" / önképzés / önképzés / továbbképzés / tréningek / önképzés-
szupervízió / Egyháztörténeti kutatás / önképzés / teológiai (tudományos?) munka /
önképzés / teológiai munka / Biblia kutatás / teológiai cikkek olvasása / Teológiai,
filozófiai elő adások tartása

Különleges közösségi alkalmak, találkozások ( 10 )

Gyülekezeten belüli, kötetlenebb

közösségi alkalmak ( csendeshetek, hétvégék, lelkigyakorlatok) / Egy-egy alkalomnak a
gyülekezeti tagokkal együtt végzett elő készítése. (Ez sokszor jelent tartalmi munkát,
együtt gondolkozást, nem csupán logisztikát) / önkéntes alapon itt-ott segíteni egyházi,

gyülekezeti munkában (szervezésben, programlebonyolításban, gyermekbibliakörben
stb.) kvázi gyülekezeti tagként, keresztyén emberként / szervező munka / Beszélgetések
aktuális társadalmi problémákról bibliai aspektusból / Random találkozások /
Csoportmunka akár ifisekkel, akár felnő ttekkel, / kreatív kör / A "spontán" találkozási
lehető ségek / az informális lelki beszélgetések.

Zene ( 9 )

éneklés /egyház zene – dicső ítés / kántorizálás / Énekkar / zenei misszió /

egyházzene / zenei szolgálatok / egyházzene / gyülekezeti zenekar

igei közösségi alkalmak ( 7 )

istentisztelet – liturgia / aratási hálaadó IT / Új utak

keresése, (alternatív istentiszteleti és közösségi alkalmak szervezése) / Ha meghívnak
vendégigehirdető nek / bibliaórák / bibliaóra csoport / bibliaóra

Ifjúsági munka ( 6)

fiatalok régiós szintű összefogása programokban / missziói munka

fiatalok között / konfirmáció / Kosárlabdaedzést tartok az iskolában, ahol hittant is
tanítok / ifjúság / színjátszókörben lenni a suliban

Diakoniai munka ( 6 )

A kerület idősek otthonaiban és klubjaiban végzett munka /

idő sgondozás / Szeretetszolgálat rászorulók között / diakónia / az emberek segítése/
szenvedélybetegek, alkoholbetegek közti mentő munka

Missziói munka ( 6 )

evangelizáció / missziói alkalmak / egyházon kívüliek

megszólítása / misszió / a férfimisszió / árpaföldi szórványgyülekezet gondozása

Pasztoráció ( 5 )

lelki beszélgetés kollégákkal / mentálhigiénés szemléletű önismereti

vagy hitépítő csoportok vezetése / gyóntatás / lelkipásztori beszélgetés / Tanárok
lelkigondozása

Külső-belső rend ápolása ( 5 )

építkezés (felújítás, értékmentés) / építkezés / fű nyírás

- mert ennek rögtön van látható és pozitív jele, / belrend-külrend munkálása /
statisztikák, kimutatások, prezentációk

Közélethez köthető tevékenység ( 4 )

közélet / civil szolgálattal való együttmű ködés /

határmenti együttmű ködések / a határ túloldalán szolgáló lelkészekkel való kapcsolat,
találkozók szervezése.

Kollégális kapcsolatok, ökumené (4)

LMK / Ökumenikus kapcsolattartás /

ökumenikus találkozások – alkalmak - együtt készülések / az ökumenikus szolgálatok

Művészeti tevékenység ( 3 )

kultúra / gyülekezeti alkalmak fényképezése / írás 

Házassággondozás (3)

házaspárokkal való foglalkozás, Házas Hétvége / jegyesoktatás

házaspárokkal való foglalkozás, Házas-Hétvége 

Kazuális szolgálatok (2)

a kázusok / kazuális szolgálatokat megelőző személyes

beszélgetések

Lelkiség megélése ( 2)

egyéni spiritualitás csendje / Az igével való foglalkozás,

Egyéb megfogalmazás (5 )

gyülekezetünk intézményeiben végzett szolgálat / A jelen

munkapiaci lehető ségek között ezt a szolgálatot végezni / Minden, ami a lelkészi
szolgálattal kapcsolatos / Isten teremtett világa a természet / emberekkel való
foglalkozás

A következő kérdés tágítani kívánta az előre kijelölt 15 tevékenység körét, arra kérdezve,

hogy mi jelent még örömet, belső erőforrást a szolgálatban. Az első helyen holtverseny
alakult ki a gyermekek és családok közt végzett munka és az önképzés között, 16-16

jelöléssel. A családok és gyermekek közötti munka azért is lehet örömteli, hiszen szorosan
kapcsolódhat a lelkész sajt családjához. Ezekben a szolgálatokban a munka-magánélet
olyan együttállása lehetséges amely más területeken feszültséget hordozhat inkább. A

harmadik helyen az önképzés szerepel, amely témánk szempontjából jelentőséget hordoz.
Azt mutatja, hogy a lelkészek rendelkeznek képzési igénnyel és speciálisan nekik szóló
képzés híján önmagukról gondoskodnak különféle képzéseken való részvétellel vagy

önképzéssel. Ez nagyon jó alapja lehet annak, hogy ezeket az igényeket összevezethessük.

1.2. Nehézségként megélt tevékenységek

3. MELYIK SZOLGÁLATI TERÜLETEDEN VAN A LEGTÖBB NEHÉZSÉGED, TI. AHOL LEGINKÁBB
BIZONYTALANNAK, TANÁCSTALANNAK ÉRZED MAGAD? (LEGFELJEBB HÁRMAT JELÖLJ MEG)

Már az örömteli tevékenységek kérdésnél láttuk, hogy a legkevésbé örömtelinek tartott

feladat a majd 140 lelkész szerint a gazdasági ügyek intézése, csupán 1 lelkész jelölte,
hogy neki ez örömet jelent. Nem meglepő ezek után, hogy a legtöbb nehézséget jelentő
tevékenység toronymagasan ez lett. Második helyen a pénzügyek után a papírügyek

következnek. Ez a két tevékenységkör amúgy is összefügg. Az irodai menedzsment tehát
egy olyan terület, ahol segítségre szorulnak a lelkészek legyen az delegálás, munkatársak

bevonása, központi segítség, terhel csökkentése vagy képzés. Még a hitoktatás érdemel
figyelmet. Mint azt korábban láthattuk, az igehirdetés-tanítás-hitoktatás vonal alapvetően
egy lelkesen végzett tevékenységforma. Itt valószínűsíthetően a hitoktatás körülményei

(a kötelező hittanoktatás bevezetése, óraszámok növekedése, szervezési feladatok,
fegyelmezési nehézségek, stb.) állhatnak a háttérben, amely miatt bizonytalannak

érezhetik magukat a lelkészek ezen a területen.

1.3. Plusz tevékenységek

A következő kérdés azt mérte fel, hogy mik azok a tevékenységek, amelyeket a lelkész
nem a „munkakörébe tartozó” feladatként azonosít, mégis őt terheli. Ez a kérdésfeltevés

s a válaszok is rámutatnak arra az idézett problémára, hogy a lelkészi szerep és feladatkör
definiálatlan, sokszor esetleges, annak tágassága (mi minden fér bele) vagy szűkössége

lelkész és gyülekezetfüggő is. A lelkészek közül 10 kitöltő egyenesen azt mondta, hogy
nincs „nem lelkészi feladat” míg 103-an több ilyet is felsoroltak.

MI AZ, AMIRŐL ÚGY ÉRZÉKELED, HOGY IGAZÁBÓL NEM IS LELKÉSZI FELADATAID RÉSZE, DE
MÉGIS NEKED KELL VÉGEZNI? (EGYÉNI MEGFOGALMAZÁSSAL)

Gazdasági ügyek ( 40 )

gazdasági ügyek / pénzügyi és gazdasági ügyek intézése /

gazdasági ügyek / gazdasági ügyek / Gazdasági ügyek intézése, (persze bizonyos rálátás
kell, de jó, ha ki lehet építeni egy munkatársi gárdát, ami elsősorban adminisztrációs és
gazdasági feladatokat lát el.) /zárszámadás- költségvetés elkészítése / gazdasági ügyek /
zárszámadás - költségvetés elkészítése a mókusban / pénzügyek / gazdasági ügyek /
gazdasági ügyek / pénzügyi feladatok / gazdasági ügyek / Pénzügyek rendezése /
gazdasági (totál analfabétának éreztem magam sokszor) / Az anyagiak és ezek
professzionális elszámolása egyáltalán nem szakterületem és uuutálom / gazdasági
ügyek / A gazdasági ügyek. (Ezt nem tanították a Hittudományi Egyetemen. Nem errő l
szól egyik végzettségem sem) / gazdasági ügyek- könyvelés / gazdasági ügyek /
Gazdasági feladatok részleteinek intézése / Pénzügyi dolgok (pl.zárszámadás-
költségvetés) / táborszervezés anyagi része / gazdasági ügyek / Gazdasági ügyek /
gazdasági háttér menedzselése / gazdasági és pénzügyek / Az anyagi problémák
megoldása a gyülekezetben, (fő leg a bevételi oldalon) / Könyvelési kérdésekben való
eligazodás / számos pénzügyi feladat / gazdasági természetű dolgok / Gazdasági ügyek
intézése / figyelni a gyülekezet(ek) anyagi stabilitására / A gyülekezet gazdasági és
hivatali ügyintézése, szervezése / Az anyagi felelő sségvállalásra biztatás / a
zárszámadás-költségvetés elkészítése / a gyülekezet gazdasági menedzselésének ügyei /
pénzügyi teendő k / gazdaság és a pénz elő teremtésének napi gyötrelme és
bizonytalansága, ennek kezelése ez tragikus / Pénzügyi feladatok,

Ingatlanügyek (37)

ingatlanügyek / tatarozás / műszaki feladatok szervezése / A

gyülekezetben felmerülő apró javítások (épületek) / karbantartások megszervezése -
sokszor kétkezű elvégzése / karbantartás / Közmű vekkel kapcsolatos ügyintézés (pl.
eon, vízmű ) / épület felújítások / renoválási ügyek / Első sorban az építkezés (parókia
renoválás, templom) Ettő l függetlenül kimaradni sem szerettem volna belő le. Illetve az,
hogy tulajdonképpen mindennel kell foglalkozni és mindenrő l naprakész információval
kell rendelkezni, mivel nincs alkalmazottunk / renoválások egyéb beruházások
lebonyolítása... / beruházás / felújítás / tárgyalás szakemberekkel / épületek felújítási
ügyei / renoválás / parkgondozás – fű nyírás / templomrenoválások / Fű nyírás /
gondnoki feladatok... / épületek karbantartása / építkezési ügyek / vendégház, néha
temető , karbantartási- mű szaki problémák megoldása- megoldatása / építkezések -
felújítások beruházások irányítása, felügyelete / épületek rendben tartása / építkezési,
felújítás munkák felügyelete/ vendégszállás felügyelete /felújítás... / Épületeink
karbantartása / felújítás / karbantartások / felújítások / olykor gondnoki feladatok
végzése / a felügyelő i feladatok végzése, kezelése / gondnoki, felügyelő i feladatok
végzése / néha gondnoki feladatok maradnak rám - egy gyülekezetemben van gondnok,
de nem mindent tud ellátni; egyben pedig jelenleg nincsen, és még nem találtunk a
helyére mást sok feladatban segítenek presbiterek, és van, ami marad rám. / takarítás,-
anyagbeszerzés

Pályázatokkal kapcsolatos feladatok ( 25 )

pályázatok készítése / Pályázatok /

pályázatok / Pályázatok dokumentálása (beszámoló stb.) / pályázati ügyek / pályázati
projektmenedzselés / Pályázatok készítése / világi pályázatírás / pályázatok /
pályázatírás / pályázatok / Pályázatok elő készítése és lebonyolítása / pályázati ügyek /
pályázatok / sikeres pályázatírás (ez egy külön szakma) / A gyülekezet önerejét
meghaladó építkezésekhez szerezzek pénzt (bonyolítsam a kivitelezést, számoljak el a
végén, és hallgassam a kritikákat) / Pályázatírás / pályázati dolgok intézése
/pályázatírás, /manager munka (pályázati munka, forrás felkutatás, üzleti
kapcsolattartás és ügyintézés) / pályatok menedszelése / pályázatok lebonyolítása /
Pályázatok megírása / pályázatok felkutatása, lebonyolítása / pályázatok írása
lebonyolítása, stb.),

Adminisztrációval kapcsolatos bizonyos ügyek (23 )

adminisztráció / Az Országos

Iroda által kirótt, gyakran felesleges, egymást ismétlő adminisztráció / Adóbevallás /
adóügyek / Adminisztráció / adminisztratív feladatok ( természetesen nem a saját
szolgálatommal kapcsolatos adminisztrációt értem, hiszen az segít átlátni feladataimat
és hiányosságaimat, viszont a statisztika, kataszter és hasonlók feleslegesen vonnak el
energiát a szolgálattól.) / Sok-sok adminisztráció, amiről nekem kell gondoskodnom, de
egy csomó idő t elvesz mástól / Hivatali, egyházi adminisztráció, kimutatások /
adminisztráció / adminisztratív területek többsége / Adminisztráció / Egyre növekvő
adminisztrációs terhek / naplók (lelkészi, hitoktatói, gépkocsi, stb.) / elszámolások
készítése, rendezése / hittanos adminisztráció az iskolák naplóiba. / Tömeges
adminisztráció (pénzügyi, statisztikai, etc.) / az adminisztráció egy része /
adminisztráció /Az adminisztráció lehet ilyesmi, (de úgy tekintem, mint az önfegyelem

eszközét) / adminisztratív munka a részletekig / a túlméretezett adminisztráció /
adminisztratív feladatok / hivatali adminisztráció /adminisztráció,

a vezetői feladatok bizonyos köre ( 17 )

Vezető i feladatok (jogi kérések,

szerződések.../ Intézményi lelkészi munkakörbő l adódó megbeszélések stb. - de nem
okoz nehézséget) / rengeteg szervezés és ügyintézés / különféle ügyek megszervezése,
intézése / protokolláris feladatok / menedzselés, jogászkodás... / reprezentáció /
munkatársak, segítő k szolgálatainak összehangolása / "szervezetirányítás" / Vezető i
feladatok (jogi kérések, szerző dések, pályázatok írása lebonyolítása, stb.) / szervezési
teendő k / hivatalvezetés / Gazdasági – alapítványi - jogi felelőség / Minden, ami a "lelki"
munkától veszi el az idő t (bizottságok, hivatali adminisztratív ügyek, alkalom
elő készítése: teremberendezés, fű tés kezelése stb...), / . A városi rendezvényeken való
megjelenés, Úgy érzem, túl sok eseményre küldenek meghívót, ahol nincs különösebb
szerepe a lelkészi jelenlétnek / alkalmazottak munkavégzésének koordinálása / pl. a
politika, (egyházi és világi)

hivatali ügyintézéssel kapcsolatos bizonyos dolgok ( 10 )

Mindaz, amit egy titkárra

vagy titkárnő re lehetne bízni / Hivatali ügyintézés / hivatali munka / a gondnoki
feladatokat is én illetve férjem látjuk el - nagy részben / hivatali ügyintézés /
ügyintézések (mindennapos) / Hivatalos ügyek intézése / ügyintézési feladatok / ;
honlap frissítése, gyülekezeti könyvtár karbantartása / gyülekezeti újság szerkesztés

Szervezéssel kapcsolatos néhány feladat (10 )

programszervezés, / szervezés /

Vannak ötleteim, végzem feladataimat; de MINDENT nem jó kitalálni, szívesen
helyezném el szolgálatomat a közegyház egészében, némi iránymutatást követve... /
buszrendelés stb. / gyermekvédelmi figyelem / alkalmak tárgyi, fizikai elő készítése /
táborszervezés gyakorlati része / alkalmak tevőleges elő készítése / beszerzés /
gyülekezeti alkalmak elő készületei és utómunkái (nem a lelki része),

nincs „nem lelkészi“ feladat (10 )

Ilyen nincs / nincs ilyen / A jó gazda módján egy

lelkésznek sok mindennel kell foglalkoznia, ami nem az ő feladata lenne (pókháló, a
virág minősége az oltáron stb.) / már nincs / mindent velejárónak tartok / nincs ilyen /
intézményi lelkészként alig van ilyen / Valójában minden a lelkészi szolgálat része, a
hivatali adminisztrációig és a szervezésig. (Kérdés: Van-e alkalmas, munkatárs, van-e
bérére fedezet? Vagy elhívatott önkéntes.) / Spec. szolgálati területen tevékenykedem,
esetemben nem annyira releváns e kérdés... Persze néha még így is utolér sok
adminisztratív teendő , de általában azért ez nem túl nagy nyűg... / mivel sokrétű a
lelkészi hivatás, nehéz találni ilyet találni, (persze mindenhez én sem értek, ekkor
segítséget kérek).

Iskolai hitoktatás (4)

Iskolai hitoktatás. Sok óraszám - kevéske pénz. (fő állású

hitoktatók ennyi pénzért hosszútávon nem tudnak dolgozni!) / kötelező iskolai hittan /
hitoktatás / iskolai hittanórák tartása

A felsorolásokból bőven láthatjuk a sokszor ezekkel a feladatokkal kényszerűen

foglalkozó, felkészületlen és frusztrált lelkészt, aki ezek a feladatok alatt szenved. A
gazdasági ügyeknél a legerősebb az érzéskinyilvánítás: „uuutálom”, „

totál analfabétának

éreztem magam sokszor”, „pénz elő teremtésének napi gyötrelme és bizonytalansága,

ennek kezelése ez tragikus”. A pénzügyi menedzsment mellett itt megjelenik a
forrásteremtésben való járatlanság is a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézésnél (25
jelölés). Vizsgálódásunk tárgya miatt külön érdekes, hogy a vezetői feladatok melyik körét

érzik még olyan többletnek, amely már nem az ő vezetői feladatuk.

1.4. Leszűkített, priorizált tevékenységek

A következő kérdés az előző komplementere és arra kérdez rá, hogy mit tartanak a
kitöltők a lelkészi hivatásuk magjának, mi van annak fókuszában és mihez ragaszkodnak

ezek közül:

HA HIVATÁSOD TERÜLETEIBŐL CSAK HÁRMAT TARTHATNÁL MEG, MELYIK AZ A HÁROM, AMIT
A LEGFONTOSABBNAK TARTASZ, AMIHEZ MINDENKÉPPEN RAGASZKODNÁL?

Az igehirdetéstől a gazdasági ügyekig húzódó egyenes itt is világosan megjelenik. A
prioritási sorrend is eléggé összevág az eddigi kérdésekre adott válaszokkal. Az örömteli

és a legfontosabbnak tartott ügyek ilyen együttállása azt is mutathatja, hogy a lelkészek a
legfontosabb feladataikban találják meg a legtöbb örömet, illetve nézhetjük fordítva is, a

legtöbb örömmel (és legkevesebb) nehézséggel járó feladataikat tartják a

legfontosabbnak.

1.5. Kitágított, vágyott tevékenyégek

A következő kérdés arra világít rá, hogy mik a kimaradó tevékenységek, amelyekre nem

talál „időt” a lelkész a hétköznapi munkavégzésben. Mint látni fogjuk a válaszokban nem
csak új tevékenységek, hanem a tevékenykedés, munka hiánya is előkerül.

HA KAPHATNÁL MINDEN NAPODHOZ MÉG EGY ÓRÁT, MIRE HASZNÁLNÁD EZT A 25. ÓRÁT?

pihenés, alvás (30)

alvás / Pihenés / alvás / pihenés / Alvásra / Alvásra / pihenésre,

feltöltődésre / alvásra :-) / Töltő désre, pihenésre / pihenésre / pihenésre, feltöltő désre
/ alvásra / pihenésre / pihenés, kikapcsolódás / meglenne a napi 8 óra alvás :) Na jó,
komolyan: megtanulnék basszusgitározni, és zenélnék / Felét pihenésre, felét
rendszer(e)zésre / Pihennék ... / alvás / Alvás / alvásra / Önmagamra fordítanám,
pihenésre, kikapcsolódásra, stb. / Alvás / alvásra / rekreáció / pihenés / aludnék /
zenélnék, vagy csak ülnék elmélyülten és kreatívan a kedvenc fotelomban egy pohár jó
borral a kezem ügyében... / aludnék / Pihennék! - helyett ülnék az irodámban és újabb
nyomtatványokat gyártanék, esetleg felméréseket töltenék ki :-p)

tanulás, önképzés ( 27 )

teológiai szakirodalom olvasására / elmélyülés a teológiában /

továbbképzés / A 25. órában önképzést végeznék.( Erre sajnos nagyon kevés idő m és
energiám jut), / készülésre és/vagy mozgásra / A teológiában képezném magam /
továbbképzésre / mű velő dés / esetleg részvétel tudományos körökben / Tanulásra /
teológiai könyvek olvasása / önképzésre / Tanulásra / továbbképzésre használnám /
szakmai továbbképző dés / önképzés / teológiai kutatómunka / önképzés / tanulás /
önképzésre / teológiai és lelkigondozói tárgyú könyvek olvasására /
bibliatanulmányozás, fordítások, tudományos munka / olvasásra / tanulásra / teológiai
irodalom olvasására / tovább képezném magam, erő síteném a "gyenge pontjaimat"

olvasás ( 25 )

Olvasásra / olvasásra / olvasásra / Olvasás / Olvasnék - valami olyat, ami

nem az egyházi szolgálatomhoz köthető / olvasás / olvasásra / olvasásra / olvasnék /
olvasásra / olvasásra / Olyasmit olvasnék, aminek nem közvetlen célja a készülés, csak
érdekel / Olvasásra / olvasásra /olvasás / olvasás / Olvasás - alvás ebben a sorrendben,
mert fáradságom okán az olvasás után rögtön elalszom (sokszor közben is). / Olvasás /
Olvasnék / Elég lenne a meglevő t jobban beosztani, beérném úgy 24-el is - . Egyébként
ha több szabadidő m volna valószínűleg olvasásra vagy koncertre járásra fordítanám. /
olvasásra / olvasásra / olvasásra / olvasnék, / Sokkal többet olvasnék

családi és baráti kapcsolatok (24 )

Gyermekeimmel lennék / Ha ezt az órát a

családom is megkapja, akkor velük tölteném el - Ha ez csak az enyém, akkor talán
elcsöndesedéssel és olvasással / család / Családomra / családomra / Magamra és a
szeretteimre fordítanám / a családommal / családommal való találkozásra / a családi
életre / Család / Több idő t fordítanék gyermekemre és társas kapcsolataimra / családi
együttlétre / családomra / Családomra / A családommal tölteném / Család
/Családommal tölteném / Családdal / barátokkal tölteném el hasznosan, pihenésre /
családomra / A Családomra.../ családommal lennék együtt / Beszélgetés egy olyan
emberrel, aki meghallgat és eltemeti amit hallott. / testvéri beszélgetésekre

személyes elcsendesedés (22 )

személyes elcsendesedésre / Imádságra és

bibliaolvasásra ( Ezt teljesen komolyan gondolom!!!!) / Istennel csendben / imádság /
magamra (lelki feltöltő désre) / Töltekezés, igehallgatás / egyéni csendesség / Imádságra
/ Lelki töltekezésre: elcsendesedni, imádkozni. (A napi "rutin" imák és Biblia olvasás
fő leg a szolgálatok érdekében állnak.) / Igetanulmányozásra / Lelki töltekezésre /
csendet kérnék / Fél órát személyes lelkigyakorlatra, fél órát a rám bízottakért való
imádságra. / imádkozás / Talán imádságra és olvasásra fordítanám / imádság,
istendicséret / Csendesség / Pihenés elmélkedés... / Imádságra és Bibliaolvasásra /
Imádságos elcsendesedésre / elcsendesedésre-igetanulmányozásra / igeolvasásra

hivatás gyakorlás (12 )

készülés / esetleg még több látogatásra / látogatás / látogatás

/ látogatás / Készülés a szolgálatokra / Látogatás / A hivatali restanciák pótlására,
tekintve, hogy egyre több az adminisztrálni való. Esetleg más gyülekezet lelkészének ill.
alkalmának a meglátogatására / többet látogatnék. (Jelen pillanatban az
istentiszteletekre, hittanokra, egyéb alkalmakra való felkészülés szinte minden időmet

leköti) / készülés / Szolgálatra készülésre / sajnos valószínű leg a lemaradásaimat
pótolnám

sport, mozgás (9 )

Kirándulás a gyülekezeti tagokkal / Sportra / Sport / Testedzésre /

játékra, kertészkedésre, kirándulásra, olvasásra. El innen. :) / természetjárásra,
szemlélő désre / Sport, saját testi-lelki egészségem megő rzésére / Edzés / Céltalan
sétára

Egyéb megfogalmazás ( 5 )

fő tt étel készítésére és ülve megevésére / dolgoznék az

idő gépemen / Nem a szolgálatomra / rendszeres hobbi végzésére / hobbyaim
mű velésére

Különvélemény ( 3 )

Nem tudnám nyugodtan eltölteni, inkább összegyű jteném és

egyben venném ki mondjuk nyáron / Elég a 24 óra..., /Nekem - bármilyen furcsa -
elegendő a 24 óra!,

A bűvös 25. óra a legtöbb válaszolónál pihenéssel telne. Ennek legnagyobb fele a passzív
pihenés: alvás (30 válasz), kisebbik fele az aktív pihenés: sport, mozgás (9 válasz). Ez jól
mutatja a munkaterhelést, illetve a kiégéshez közeli állapotot. Ugyanakkor az őszinteség

a feltöltődés igényének ismerete és bevallása fontos tudatosságot jelez. Az imádság,
személyes elcsendesedés mint a lelki feltöltődés 22 válaszban jelenik meg, a szellemi
feltöltődés legvágyottabb formája az olvasás (25 válasz), míg a családi, közösségi,

társasági feltöltődési formákat 24-en választanák. Fele ennyien, 12-en jelöltek meg olyan
tevékenységet, amely a fő tevékenységület direkt módon szolgálja, felkészülést, pótlást.

Kutatási és fejlesztési céljaink miatt külön érdekes, hogy az alvás utáni második legtöbb
jelölést az önképzés kapta (27 válasz), amely újfent megerősíti azt a képet, hogy a
lelkészek tanulékonyak, tele vannak képzési és önfejlesztési igényekkel, amelyek keresik

a maguk útját.

1.6. Legtöbb energiát kívánó tevékenységek

MELYIK MUNKATERÜLET AZ, AMI KAPCSÁN A LEGINKÁBB ELFÁRADSZ, MERT A LEGTÖBB
ENERGIÁT IGÉNYLI? (LEGFELJEBB HÁRMAT JELÖLJ MEG, KÉRLEK)

Legvégül arra voltunk kíváncsiak, hogy a tevékenységeik közül melyik kívánja a legtöbb

energiát, melyekben fáradnak ki leginkább a lelkészek. A válaszok összefüggésbe
hozhatók a tevékenységek gyakoriságával is, így kerül az első helyekre a hitoktatás,
hivatali munkák, szervezői és gazdasági teendők. Az ezekhez tartozó érzelmi viszonyulás

és a fontossági hely már az előző kérdésekből kiderült. Ha az örömteli tevékenységek
mellé tesszük ezt a metszetet és együtt vizsgáljuk, akkor jól láthatóan kibontakozik egy
energiát vivő és egy energiát adó tevékenyégek listája.

2. Támogató szereplők térképe

Végül azt vizsgáltuk meg, hogy a lelkészek vezetői szerepük jobb betöltéséhez kitől

várhatnak segítséget, támogatást és jelenleg mennyire működők és támogatók ezek a
kapcsolatok. Ez azért is nagyon fontos, hiszen a lelkészek nem egy vákumban, hanem egy
közösségben és egy egyházban végzik a szolgálatukat, amelynek sikere nagyban függ

attól, hogy szociális környezetükből mennyi energiát tudnak meríteni.

Támogató szereplők és funkcióik

(Kitől mikor milyen támogatást remélhet a lelkész a pályáján?)

1. Püspök – (felső)vezetői támogatás

- teológia alatt: (1. évben és 5. évben, ajánlás: minden évben egyszer személyesen)
- 6. év: hivatásfelkészítő napok
- beosztott lelkész: kihelyezés

- önálló lelkészként: nyilatkozat a választhatóságról

2. Evangélikus Hittudományi Egyetem - képzési, teológiai támogatás

- minősítő beszélgetés évente a teológián az összes oktató és HÖK bevonásával
- teológián mentor-oktató vagy külső mentor-lelkész

- választhatóság lehetősége (hogy ne legyen függelmi alárendelődés)
- egész életpályán végigvonuló szál (kötelezőből a választhatóság felé)

3. Lelkészakadémia – továbbképzési, fejlődési támogatás
- együttműködés a teológiával a szaktárgyak tekintetében
- 6. év: szupervízió

- 2 év alatt: tevékenységkísérés
- önálló időszakban: kredit-rendszer és specializáció EFT alapján

4. Esperes – lelki és pásztori támogatás
- itt egy speciális segítő csoport keresi fel és támogatja a lelkészt

- javaslat: Egyéni Fejlődési Terv készítése

5. Mentor lelkipásztor – szakmai és személy előrehaladás támogatása
- választhatóság lehetősége (hogy ne legyen függelmi alárendelődés)
- egész életpályán végigvonuló szál (kötelezőből a választhatóság felé)

- püspök felé tanácsadói funkciót láthat el

6. LMK, kortárs kollegiális csoport, önsegítő – közösségi, kollegális támogatás

- rendszeres összejövetelek által megtartó erővé és jelzőrendszerré válhat
- LMK elnökök felkészítése erre a szerepre

- éves sorvezetőt adni nekik

7. gyülekezet (küldő, kísérő, fogadó) – szociális támogatás

- településen való integráció
- logisztikai és szociális segítés

- a lelkész családjának a direkt vagy indirekt támogatása

Ezen felsorolás és támogatói funkciók felvázolása után nézzük ki milyen választ adott a

szociális térképére és kapcsolati hálójára vonatkozó kérdésekre. Ezekből a kérdésekből
idézünk:

Az első kérdés a kommunikációra, a segítő visszajelzéseket adókra irányul:

VAN-E "EMBERED", AKIT MEGKÉRHETSZ, HOGY MUNKÁD GYAKORLATI ESETEI, DÖNTÉSEI,
KOMMUNIKÁCIÓS MÓDSZEREID ELÉ TÜKRÖT TARTSON, ŐSZINTE VISSZAJELZÉSEKET ADJON
SZÁMODRA?

Az összkép itt pozitív, a válaszolók majdnem ¾-ének van olyan beszélgetőtársa akire igaz
az első állítás és nincs olyan, aki ezt a típusú segítséget szükségtelennek minősítette.
Minden 5. lelkész vágyik ilyen segítségre, akiknek nincsen ehhez partnerük.

A következő kérdés a lelki támogatást firtatja, amely egy lelkész életben kulcskérdés, és
pont emiatt a segítségkérés vagy a „megakadás” felvállalása nem is olyan könnyű feladat.

VAN-E "EMBERED", AKI SEGÍT HORDOZNI MUNKÁDBÓL ADÓDÓ LELKI TERHEIDET?

Az ilyen kapcsolattal nem rendelkezők aránya majdnem megegyezik az előző kérdésre így
válaszolókkal. Az egyházon belüli és kívüli elkülönítés nem fedi fel, hogy a lelki támogatás?
baráti-horizontális, egyházi lelki kísérői, professzionális szakmai (pszichológus,
terapeuta, coach) Ez egy olyan terület amit érdemes lenne tovább vizsgálni.

A következő terület a szolgálat után a magánéletre kérdez rá, amely egy lelkész esetében
szintén egy nagy kihívás, hiszen a gyülekezeti lelkészek sokszor „kirakatban” érezhetik
nemcsak magukat, hanem házasságukat és családjukat is, amelyre egy egyész közösség
figyel és emiatt annak sikere és kudarcai is sokakra hatnak.

VAN-E EMBERED, AKINEK SEGÍTSÉGÉT KÉRVE MAGÁNÉLETI NEHÉZSÉGEIBEN IS TÁMOGATÁST
TUDSZ KÉRNI?

Itt a segítséget kérők aránya már 50 % alá megy, a segítséget igénylő, de nem kapók
aránya pedig most is 20 %. A segítséget nem igénylők közül a fele „biztosítva” van, másik

fele pedig ugyanebben az arányban ezt nem tartja szükségesnek.

A következő kérdés a vezetői területen jelentkező kapcsolatok minőségére világít rá:

HA EZ ADOTT A SZOLGÁLATI HELYEDEN, HOGYAN JELLEMEZNÉD  KAPCSOLATODAT A
FELÜGYELŐDDEL / VEZETŐTÁRSADDAL? (A HÁROM LEGJELLEMZŐBBET JELÖLD MEG,
KÉRLEK)

A leggyakoribb válaszok a pozitív tartományba esnek: baráti (24 %), partneri (21 %),
testvéri (17 %). A semlegesnek számító hivatalos kapott még magas jelölést (16,6 %)

míg a negatív tartományba eső jelzőket nagyon kevesen választották. Alapvetően tehát
egy erősen pozitív képet láthatunk itt.

A szolgálatot végzők erkölcsi elismerést, megerősítést várhatnak és kaphatnak „felülről,

oldalról és alulról”. A válaszok megmutatják, hogy melyik irányból érkezik ez leginkább.

MENNYIRE ÉRZÉKELED, HOGY ELISMERIK ERŐFESZÍTÉSEIDET ERKÖLCSI ÉRTELEMBEN?
(KÉRLEK, PRÓBÁLD MEG ÉRZÉKELTETNI EZT EGY 5 FOKÚ SKÁLÁN)

Az ötfokú skálán mindhárom oldalról 4-esre értékelték a lelkészek az elismerést. Ezen

belül a közvetlen környezetből érzékelhető leginkább ez, amely valamelyest természetes
jelenség. A minden helyzetben válasz is itt a legmagasabb és az egyházi vezetők irányából
a legalacsonyabb, amely egyfajta hatalmi távolságot is jelezhet a láthatóságon túl.

A következő kérdés már fókuszáltan a támogatásra vonatkozik. Itt az irányon túl az

intenzitás is a kérdés tárgyát képezi.

MUNKÁD SORÁN HONNAN ÉS MILYEN MÉRTÉKŰ TÁMOGATÁST TAPASZTALSZ?

A támogatás a kérdésfeltevésben 7 irányból érkezhet: felügyelő, presbitérium, gyülekezet,
kollégák, család, és kétféle hivatal: a regionális esperesi / püspöki és az országos. A
legnagyobb(ra becsült) támogatás a lelkész számára a családjából érkezik. A

felelősségében közvetve vagy közvetlenül osztozó vezetőtárs vagy felügyelő áll a második
helyen. A legtávolabbi támogatást nyújtó szerv az Országos Iroda, de a 3-4 es szintű
támogatás együttes aránya itt is 70 % feletti. Az is jó mutató, hogy a „nem érzékelem a

támogatást” választ mind a hét irány tekintetében mindenhol az utolsó helyen végzett és
mindenhol 10 % alatti az ezt jelölők aránya. Összességében azt mondhatjuk el, hogy a

lelkészek vezetői szerepük betöltésében kapnak segítséget és van igényük ezen segítség
szélesítésére.

Személyes eszközök

Bekezdések

MEE vezetésfejlesztési terv és folyamattérkép

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek